Bírálja a magyar kormányt az IMF

Több területen nem lehet megfelelően ellenőrizni, mire költi a kormány az adófizetők pénzét - ez a fő megállapítása a Nemzetközi Valutaalap tegnap kiadott jelentésének. Az IMF szakértői az ÁPV Rt. és a Nemzeti Autópálya Rt. költekezése feletti parlamenti kontroll hiányát kifogásolják.

Immár nemzetközi bírálatot is "kiérdemelt" a kormány finanszírozási politikája.A Nemzetközi Valutaalap nemrégiben megjelent tanulmányából kiderül: a hazai sajtóban a kormány házipénztáraiként emlegetett Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.), a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) feletti parlamenti kontrollt egyáltalán nem tartják kielégítőnek.

Nagyobb figyelmet kellene arra fordítani, hogy valamennyi kormányzati költekezés szerepeljen a parlament által megszavazott költségvetési törvényben vagy rendkívüli pót-költségvetésekben - jegyzik meg a tanulmány készítői. Nem felel meg a nemzetközi gyakorlatnak a költségvetési pénzek elköltésének jogi háttere, mivel a kormánynak túlságosan nagy a mozgástere ezek "újracímkézésében" és a többletbevételek elosztásában. Javasolják: a kormány építse be a költségvetésből "táplált" ÁPV Rt. bevételeinek és kiadásainak konszolidált elszámolását a központi költségvetésbe, a havi és éves jelentésekbe és a vagyonkezelővel kapcsolatos döntések kerüljenek pénzügyminisztérium hatáskörébe. Mivel az ÁPV Rt. többnyire állami feladatokat finanszíroz, pénzügyeit alá kellene vetni azoknak a kincstári és belső auditálási vizsgálatoknak, amelyek kötelezőek a többi költségvetési intézményre nézve - teszik hozzá az IMF közgazdászai. Feltétlenül meg kellene szüntetni a privatizációs többletbevételekből finanszírozott ÁPV-tartalékalapot. Az IMF szakértői egyébként az összes privatizációs bevétel elköltését parlamenti jóváhagyás tárgyává tennék. Az ÁPV Rt.-nél nem kívántak az IMF tanulmányáról nyilatkozni.

Az IMF szakértői elégedetlenek az itthon is nagy vihart kavaró autópálya-finanszírozással is. Úgy látják, a Nemzeti Autópálya Rt.-t és az egyéb állami pénzügyi feladatokat ellátó nonprofit szervezeteket központi költségvetési forrásokból kellene támogatni, és beszüntetni az ÁPV Rt.-n és a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül folyatott "körkörös" finanszírozást.

Bakonyi István, a Nemzeti Autópálya Rt. kapcsolatigazgatója a Népszava IMF-tanulmánnyal kapcsolatos kérdéseire mindössze anynyit mondott: "Az autópálya-vállalat eddig is eleget tett és a későbbiekben is eleget tesz pénzügyi kötelezettségeinek."

Tarnóczi László, a Magyar Fejlesztési Bank szóvivője pedig egyáltalán nem kívánt az IMF bírálatára reagálni. Azt azonban megjegyezte: a fejlesztési bank törvényes keretek között, kormányzati és kormányzattól független pénzügyi ellenőrző szervezetek kontrollja mellett működik.

A kormány autópályaépítés-finanszírozási rendszerét az Európai Unió (EU) tavalyi országjelentése is bírálta. A dokumentumban az EU Bizottsága az alábbiakat állapította meg: a költségvetési elszámolási gyakorlat terén visszalépés következett be 2000-ben. A kormány megbízta a Magyar Fejlesztési Bankot a sztráda-program finanszírozásával. A bank nem része az államháztartásnak, így nagy a veszélye jelentős, költségvetésen kívüli kormányzati kötelezettség keletkezésének - írja az uniós tanulmány.

A Tarnóczi László által emlegetett kontrollt azonban láthatólag nem tartják elegendőnek az IMF szakértői. Leszögezik: valamennyi állami tulajdonban lévő nonprofit pénzügyi szervezet ügyleteiről kimerítő jelentést kellene készíteni. Ezek közé tartozik például az MFB, a Földhitel- és Jelzálogbank, a Postabank, a Magyar Exporthitel Biztosító Rt., az Eximbank és a Hitelgarancia Rt.

Az IMF tanulmánya az új MFB-törvény elfogadása előtt készült, de hazai szakértők hasonló kifogásokat hoztak fel e törvény ellen, mint az ÁPV Rt. finanszírozásával kapcsolatban. Mivel az MFB valamennyi vezető testületét - még a felügyelőbizottságot is - a kormány nevezi ki, az Országgyűlésnek semmilyen ellenőrzésre sem lesz módja. Sőt leszavazták azt a javaslatot is, amely az MFB évenkénti számvevőszéki ellenőrzését szorgalmazta.

Az IMF szakértői a Gazdasági Versenyhivatal idei beszámolójának megállapításaival összhangban úgy találták: a kormány közbeszerzési gyakorlata is hagy némi kívánnivalót maga után, ügyelni kellene arra, hogy az államigazgatás valamennyi szintjén betartsák a törvényt.

Kívánatosnak tartanák, ha az NA Rt.-hez hasonló, állami feladatokat ellátó nonprofit részvénytársaságokra és ügynökségekre is vonatkozna a közbeszerzési törvény, hiszen azok is az adófizetők pénzét költik.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyébként jelenleg vizsgálja a költségvetési intézmények közbeszerzési eljárásait. Egyébként a versenyhivatalon, a számvevőszéken és az IMF-en kívül a legutóbbi EU-országjelentés is kifogásolja a kormány közbeszerzési politikáját.

Orbán Viktor miniszterelnök a kétéves költségvetést ért IMF- és világbanki kritikákról tegnap elmondta: Magyarországnak nincs szüksége a Nemzetközi Valutaalap vagy a Világbank pénzügyi forrásaira, hiszen a nemzetközi pénzpiacon olcsóbban juthat hitelekhez. Úgy fogalmazott: közvetlen súlya e szervezetek kritikájának nincs, de az ügy nem jelentéktelen. Minden öt nemzetközi gazdaságpolitikai elemzésből általában négy jó minősítést ad Magyarországnak - fűzte hozzá. Borókai Gáborkormányszóvivő a Népszava kérdésére elmondta: a kormány örömmel üdvözli, hogy az IMF is látja, érzékeli és véleményével alátámasztja, hogy a magyar pénzügyi szféra egyre átláthatóbb és mind jobban megfelel a magas követelményeknek. Az elmúlt 11 évben komoly eredményeket ért el az ország ezen a téren, de természetesen van hova fejlődni.

Szekeres Imre, a költségvetési bizottság MSZP-s elnöke úgy látja: való igaz, hogy országunk már nem szorul rá az IMF és a Világbank hiteleire, ám az IMF jelentését fontos kritikai figyelmeztetésnek tartja. Szerinte az ebben felsorolt hiányosságokat emlegetik a szakmai körök és az ellenzék is. Az IMF-hez hasonló nemzetközi pénzügyi szervezetek véleménye azért fontos, mert nagy hatással van az országgal kapcsolatos kül- és belföldi bizalomra.

A magyar államháztartás statisztikai rendszere teljes mértékben megfelel az IMF elvárásainak - szögezte le tegnap újságírók előtt Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Nem igaz, hogy az ÁPV Rt. tevékenységéről nem lehet információkat szerezni. Kísérleti jelleggel a pénzügyi tárca olyan államháztartási mérleget is készített, amely - az uniós elvárásoknak megfelelően - az ÁPV Rt. bevételeit és kiadásait is tartalmazza, megteremtve ezzel az egységes elszámolás alapjait. Ugyanakkor vita van az EU és az IMF között abban, hogy a pénzügyi intézmények az államháztartás részét kell hogy képezzék-e vagy sem - mutatott rá az államtitkár. Az unió véleménye szerint a fejlesztési intézmények - mint Magyarországon a Magyar Fejlesztési Bank - tevékenységéről nem az államháztartáson belül kell számot adni. Mindemellett makrogazdaságilag teljesen egyértelmű, hogy a nevezett intézmények állami forrásokat használnak fel. Tevékenységük viszont csak olyan szintig ellenőrizhető, ahogy bármely más hitelintézeté. Kovács Álmos szerint az IMF jelentésében arra helyezi a hangsúlyt, hogy jól működik a magyarországi pénzügyi rendszer.

Sztrádaprogram A-tól Z-ig

A sztrádaprogram megvalósításához - a Széchenyi-terv szerint - idén 114 milliárd forint, jövőre pedig 102,8 milliárd szükséges. A finanszírozást még 1998-ban, a tízéves sztrádaépítési program elfogadásakor bízta a Magyar Fejlesztési Bankra (MFB) a kormányzat. A beruházások eddigi költségeit az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-től több részletben kapott, mintegy 30 milliárd forintból fedezte a bank.

A pénz úgy jutott el a kivitelezési munkálatokat irányító Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-hez, hogy az ÁPV Rt. tőkejuttatásban részesítette az MFB-t, amelyet az - szintén tőkeinjekció formájában - továbbadott az NA Rt.-nek. A módszer egyik "előnye" az, hogy a kormányzatnak nem kell a közvetlen költségvetési források felhasználásakor kötelező közbeszerzési pályázatot kiírnia a beruházási munkálatokra. Ráadásul így nem szükséges az építkezések megkezdése előtt, biztosítani az építési munkák fedezetét. A sztrádahálózat bővítéséhez idén 35,2 milliárdos költségvetési támogatást irányzott elő a kormány az MFB-nek. A támogatás egy részét - 12,7 milliárdot - azonban egy közelmúltban meghozott határozatával a kormányzat "átcsoportosította" a szövetkezeti külső üzletrészek megvásárlására. Az MFB az autópálya-építések pénzügyi hátterének megteremtése céljából autópálya-kötvényeket dob piacra az év második felében 30-50 milliárd forint értékben. A "sztrádakötvények" hozzávetőleg tíz százalékát - 3-5 milliárd forintot - a lakosság, az értékpapírok fennmaradó hányadát pedig intézményi befektetők jegyezhetik majd. A bank a közeljövőben - ugyancsak az autópálya-beruházások finanszírozásához - hazai pénzintézetektől mintegy 40-50 milliárd hitelt is felvesz. Ezekhez a pénzügyi manőverekhez a kormányzat nyújt garanciát.

Dóra Melinda Tünde, Illés József

(Népszava)