Kockázatos elemek a diákhitelezésben

Jogászok vizsgálják a diákhitelezés közelmúltban bevezetett rendszerét. A Magyar Bankszövetség által felkért szakemberek hamarosan végeznek az elemzéssel, amelynek eredményeit várhatóan nyilvánosságra is hozzák. Az első vélemények szerint a Postabankhoz telepített diákhitelezés jelenlegi formájában több kockázatos elemet is tartalmaz. Szakértők szerint jobb, olcsóbb, hatékonyabb rendszert lehetett volna létrehozni.

Nem elsősorban üzleti érdekből kritizálják szakemberek és bankárok a diákhitelezés most bevezetésre kerülő rendszerét. Megítélésük szerint bár a Postabankhoz telepített hitelprogram nem sért jogszabályokat, szerencsésebb lett volna más megoldást választani. A hitelek kamatainak radikális - 9,5 százalékra való - csökkentése és a Postabank kizárlólagos számlavezetővé való kijelölése ugyanis több kockázatos elemet tartalmaz, s ezért egyik félnek sem jó. (A Magyar Hírlap információi szerint a Gazdasági Versenyhivatal nem indított versenyfelügyeleti eljárást a diákhitel kapcsán kötelező postabankos számlanyitás kapcsán, de még vizsgálja a körülményeket, hogy szükséges-e lépnie vagy sem.)

Nemzetközi tapasztalatok szerint a diákhitelek bebukási aránya még a lakossági hiteleknél is jóval magasabb, ezért mindenképpen indokolt lett volna egy kockázati alap létrehozása. Erre a célra szolgált volna az elsőként meghirdetett 14,7 százalékos induló éves kamat egy része. Ennek hiányában az államnak kell garanciát vállalnia a kockázatra - vagyis a költségvetés állja majd a vissza nem fizetett hiteleket és azok kamatait is.

Jelenleg az sem világos, hogy a számlavezető Postabanknak milyen következményekkel kell számolnia. A bank mérlegében szereplő diákhitelek milliárdjai után ugyanis előbb-utóbb céltartalékot kell képeznie. Mivel a hitelek első visszafizetésére csak egy év múlva kerül sor, ez után határozható csak meg, hogy milyen százalékuk számít kétes-rossz kihelyezésnek, és ez után kell csak céltartalékot képezni - ami érthetően ronthatja a bank eredményeit is. A diákhitelekre adandó teljes körű állami garancia ugyanakkor ezt feleslegessé teheti, hiszen ha a költségvetés minden diákhitelforint mögé százszázalékos garanciát tesz, akkor az nem számíthat rossz kihelyezésnek.

A Postabank számára rövid távon azonban mindenképpen veszteséges lehet az ügy, hiszen a 9,5 százalékos éves kamat nem fedezi a hitelezéssel kapcsolatos költségeket - erre szolgált volna az eredetileg meghirdetett 14,7 százalékos kamat másik része. Hitelbírálati költség ugyan az államilag finanszírozott diákhitelek esetében nincs, de a több tíz- vagy százezer számla vezetésének költségeit, a banknak kell kitermelni. Közép- és hosszú távon azonban mindenképpen előnyös lehet a Postabanknak a hatalmas diákügyfélkör, hiszen a számlavezetéssel a jövő ügyfeleit tudja megnyerni. Vélhetően ez utóbbi bosszantja a pénzügyi szektor többi szereplőjét, mivel úgy vélik, hogy a Postabank ezzel jelentős "helyzeti előnyre" tesz szert, ráadásul nem a piaci megmérettetésben győzheti le versenytársait.

Szakonyi Péter

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Postabank

Korábban:

Összeférhetetlenség miatt lemondott a Diákhitel Központ elnöke
(2001. augusztus 21.)

Lemondtak posztjukról a diákhitel-program brit szakértői
(2001. augusztus 16.)