Az elmúlt években több látványos akciót is meghirdettek a fantomvállalkozások kiszűrésére, ám a nagy leleplezések rendre elmaradtak. A korábban a sajtóban is hírbe hozott Joszip Tot, Kaya Ibrahim és most Schlecht Csaba ügyében is eredmény nélkül zárultak le a vizsgálatok.
Jelenleg országos szinten mintegy százezerre becsülhető a csak papíron létező vállalkozások száma, amelyeket elsősorban az adótörvények vagy más jogi szabályok kijátszására hoznak létre oly módon, hogy hamis címen jelentik be a társaságok székhelyét - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke. Hozzátette: még ma is csak minimális feltételek kellenek ahhoz, hogy valaki bejegyezzen egy céget. Korábban még azt se ellenőrizték, hogy a vállalkozás kifizette-e alaptőkéjét, folytat-e gazdasági tevékenységet, egyáltalán létező személyek jegyzik-e a céget. Így fordulhatott elő olyan eset, amikor egy társas vállalkozás székhelyéül egy temetői helyrajzi számot jelöltek meg, cégvezetőként pedig a halott nagymamát tüntették fel.
Manapság ilyen extrém eset már nem fordulhat elő, olyan viszont igen, hogy az a vállalkozó, akiről kiderült már, hogy háromszor-négyszer is fiktív társaságot hozott létre kétes ügyletei fedezésére, ötödször is sikerrel kopogtathat be az illetékes cégbíróságra. A FOE elnöke szerint amennyiben a cégbíróságok listát készítenének az ilyen cégvezetőkről, akkor ugrásszerűen csökkenteni lehetne a fantomtársaságok számát.
Bánki-Horváth Mária, a Fővárosi Cégbíróság elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: addig nem listázhatnak, ameddig jogszabály nem kötelezi őket erre. Hozzátette: a fantomvállalkozások kiszűrésére a bíróság folyamatosan "átvilágítja" a cégeket, ugyanakkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy a folyamat lassú, hiszen ez a törvényességi feladat jórészt csak túlmunkában és jelentős többletköltséggel valósítható meg.
Az elnök asszony nem kívánt becslésekbe bocsátkozni, hogy Budapesten hány fantomcég "működhet", de azt bejelentette: a törvény által tavaly előírt tőkeemelési kötelezettségnek mostanáig a fővárosi cégek közül 8400 nem tett eleget. Mint ismert, a részvénytársaságoknak 20 milliónál, a kft.-knél 3 millió forintnál húzták meg a határt.
Molnár György szerint a fantomcégek kiszűrése égető feladat, ugyanis jelentős kárt okoznak a nemzetgazdaságnak. Évente több mint százmilliárd forint köztartozást halmoznak fel azzal, hogy nem fizetnek adót, járulékot és vámot. Ha ehhez hozzávesszük az üzleti partnerek kárait, akkor ennek az összegnek a többszöröséről beszélhetünk.
A fantomcégek által kezdeményezett tevékenységek meglehetősen változatosak: amíg korábban a gépkocsi-behozatal, később az olajszőkítés, most pedig leginkább az áfa-visszaigénylés különböző módozatai kerültek előtérbe.
A gazdaság megtisztítása érdekében leginkább az adminisztratív kizárás eszközét alkalmazzák, vagyis a nem működő cégeket törlik a nyilvántartásból. Évente mintegy 20 ezer vállalkozás ügyét terelik hivatalos útra. Idén csak a fővárosban több mint 10 ezer eljárás kezdődött meg ez idáig. A törlés akkor kezdődhet, ha a társaság például elmulasztja pénzügyi beszámolójának letétbe helyezését, vagy nem található meg bejegyzett székhelyén.
A FOE szorgalmazza egy EU-konform hitelezővédelmi és fizetésképtelenségi törvény megalkotását, a csőd- és felszámolási törvényben ugyanis a hitelezők védelme nem tükröződik kellőképpen. Molnár különösen aggályosnak tartja, hogy a csődtörvényt nem lehet alkalmazni az egyéni vállalkozókra. Ez indokolttá tenné az egyéni vállalkozásokról szóló jogszabály módosítását is. Kötelezővé kellene tenni a vállalkozói és a családi vagyon szétválasztását. A legnagyobb baj - tette hozzá -, hogy ma minden következmény nélkül lehet fantomcéget alapítani. Az EU-ban ezen társaságok adatait úgynevezett "fekete könyvben" rögzítik, és nyilvánosságra is hozzák.
Szilágyi Béla
(Magyar Hírlap)
Ajánlat:
Az Üzleti Negyed Cégadatbázisa