Kiugró a magyarok lelkesedési indexe<BR/>

Az európai integráció elmélyítése és a keleti bővítés fontosabbá vált, mint valaha - mondták egyhangúan az amerikai terrortámadás utáni világgazdasági helyzetet elemző európai vezetők és pénzemberek a Bécsben tegnap tartott Európa Fórumon. Kelet-Közép-Európa üzleti körei bíznak abban, hogy az unió keleti bővítése 2010-ig befejeződik - derült ki a fórumot szervező Bank Austria Creditanstalt régiós felméréséből.

Az Európai Unió keleti bővítését Közép- és Kelet-Európa menedzserei bizakodóbban ítélik meg, mint a lakosság - vonta le a következtetést 650 csúcsvezető és 8 ezer "egyszerű állampolgár" megkérdezése után a Bank Austria Creditanstalt piackutató részlege. A felmérést Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában végezték el. A régió topmenedzsereinek 83 százaléka szerint a bővítés előnyös lesz saját országuk számára, a lakosságnak azonban csak 58 százaléka hisz a kedvező hatásokban.

Az idén júliusban lezárt felmérést másodszor végezték el a piackutatók és végeredménye nem sokban tért el az egy évvel korábbi megkérdezéstől - mondta Ferdinand Lacina volt osztrák pénzügyminiszter, a Bank Austria tanácsadója. Európa egyesítését, azaz a keleti bővítés befejezését a megkérdezett üzletemberek döntő többsége lehetségesnek tartotta 2010-ig. A lakosság körében azonban nem alakult ki ilyen egyértelmű vélemény, 10-45 százalék között mozog azok aránya, akiknek még elképzelésük sincs országuk belépésének időpontjával kapcsolatban. Lacina szerint ez a lakosság hiányos tájékoztatásából fakad. A népesség bizonytalankodásának a foka legkisebb Magyarországon, ahol csak 10 százalékuk nem nevezett meg időpontot. Magyarországon az üzletemberek 100 százaléka biztosra vette, hogy 2010-ig az unió tagjává válik az ország, 64 százalékuk pedig már 2005-ig lehetségesnek látta ezt a lépést.

A csatlakozás után az euró bevezetésével kapcsolatos várakozások határozottan javultak az egy évvel korábbi állapothoz képest - derül ki a felmérésből. A régió csúcsvezetőinek 52 százaléka úgy látta, az eurót, mint fizetőeszközt, a lehető leggyorsabban be kell vezetni (tavaly 34 százalék volt ez az arány), 41 százalék pedig bizonyos idő után támogatja a bevezetést. Az eurót határozottan ellenzők köre 6 százalékra olvadt az egy évvel korábbi 8-ról. A bevezethetőség idejét viszont leginkább a magyarok ítélték meg reálisan, legalábbis így magyarázta Martin Mayr, a BA/CA piackutatója azt, hogy a magyar vezetők 65 százaléka nem tartotta az országot gazdaságilag annyira fejlettnek, hogy a csatlakozás után azonnal lecseréljék a forintot euróra.

Közép- és Kelet-Európa üzletembereinek a felmérésre adott válaszaiból kialakított, úgynevezett lelkesedési index lényegében ugyanolyan fokú volt idén is, mint tavaly. A piackutatók által kialakított hatfokú skálán, amely a különösebben nem lelkestől a rendkívül lelkes kategóriáig húzódik, az országok többsége, Magyarországot is beleértve, eléri az 5-ös fokozatot.

(Magyar Hírlap)