Összeomlott a baloldali német kormány, jöhet az előrehozott választás

Olaf Scholz német kancellár

Fotó: Anadolu via AFP

Donald Trump fölényes elnökválasztási győzelmének másnapján, november 6-án politikai földrengés rázta meg Berlint. Az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette szövetségi kormány szétesett. A szerda esti koalíciós válságtanács eredményeképp Scholz azonnali hatállyal elbocsátotta Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminisztert, január 15-én pedig bizalmi szavazást javasol a kancellár. Ebből a helyzetből egyenes út vezet az előre hozott választásokig – derül ki az MCC Magyar–Német Intézetének elemzéséből.

A három éve, 2021 őszén felállt hárompárti „jelzőlámpa-koalíció” magára a haladás koalíciójaként hivatkozott, számos progresszív politikai célt kijelölve. A három nagyon különböző párt – a szociáldemokrata SPD, a szabaddemokrata FDP és a Zöldek – a kezdetektől fogva vitában álltak egymással az ellentétes politikafelfogásaik okán. Kiváltképp érvényes volt ez a liberális FDP-re, amely mindig a polgári oldal részeként, egyfajta polgári-liberális pártként határozta meg önmagát, de mégis szerepet vállalt egy baloldali együttműködésben – írja a Magyar–Német Intézet igazgatója.

Tette ezt azért is, hogy bebizonyítsa kormányzóképességét és megbízhatóságát, miután Christian Lindner pártelnök 2017-ben egy, a CDU-val és a Zöldekkel folytatott koalíciós egyeztetéseket azokkal a szavakkal hagyta el, hogy „jobb nem kormányozni, mint hibásan kormányozni”.

Most hasonló kelepcébe került az FDP. Németországban az alkotmányban rögzített adósságfék miatt az új adósságok összege nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát. Ezt a szabályt majdnem folyamatosan kiiktatják a német alaptörvény 115-ös cikkelyére hivatkozva, melynek 6. bekezdése az ezt a mértéket meghaladó adósságfelvételt engedélyezi, ha egy különleges veszélyhelyzet áll fenn. Az eredetileg például természeti katasztrófák miatt bevezetett kivétel lassan már mindennapossá vált. Ennek vetett véget a tavalyi alkotmánybírósági ítélet, melynek következtében számos kiadáscsökkentést kellett a szövetségi kormánynak végrehajtania. Ebben az időben, az év elején került sor a német gazdák tüntetéseire is.

Az FDP behúzta a kéziféket

Ellenszegültek a Zöldek és az SPD köreiből kiinduló törekvéseknek, hogy az – immáron három éve dúló – ukrajnai háborúra hivatkozva ismét túllépjék az adósságfelvételi 0,35 százalékot. Christian Lindner a hivatali esküjére hivatkozva megtagadta ezt a lépést, sőt maga javasolta, hogy közösen vessenek véget a kormányzásnak, s kezdeményezzenek előre hozott választásokat. Sajtóértesülések szerint Scholz kancellár viszont ultimátum elé állította Lindnert: vagy hozzájárul a magasabb adósságokhoz, vagy azonnali hatállyal elbocsátja. Az utóbbi történt.

Tévéüzenetében a kancellár súlyos vádakat fogalmazott meg a kisebbik koalíciós társ ellen: Christian Lindner csak a saját választóira figyel, s önző, kisstílű politikusként írta le, aki kompromisszumra képtelen, nincs benne tisztelet, csak pártpolitikai csatározásokban érdekelt és felelőtlen. Ezzel az FDP-vel nincsen már meg többé a bizalmi együttműködés légköre – jelentette ki a kancellár. A súlyos vádakra az érintett is reagált: Kifogásolta, hogy Scholz teljesen elzárkózott az FDP ötleteiről, azokról tárgyalni sem volt hajlandó. Kijelentette, hogy az FDP ezentúl azért fog dolgozni, hogy egy másik kormányban vállaljon felelősséget.

Hogyan tovább?

Miután a kancellár elbocsátotta a pénzügyminisztert, a többi FDP-s miniszter is testületileg lemondott. Volker Wissing közlekedési miniszter ellenben maradna a kormány tagja. A Bundestag őszi időszakában változó többséggel igyekszik Scholz keresztülvinni az aktuális törvénytervezeteket, majd tiszta lappal kezdeni az új évet.

A kancellár 2025. január 15-én bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen, melynek elvesztése után – ez már csak formalitásnak számít, hiszen még a kormánypártok is támogatni fogják ezt – a szövetségi elnök feloszlatja a Bundestagot és előre hozott választásokat ír ki. Ilyen történt már korábban 1972-ben, 1983-ban és 2005-ben is.

Politikai megfigyelők a különböző határidők miatt arra számítanak, hogy a választás vélhetően 2025. március 23-án kerül megrendezésre. A kormány nem áll nyerésre: az aktuális közvélemény-kutatási adatok szerint a három kormánypárt támogatottsága együttesen alig éri el a 30 százalékot, míg az ellenzéki CDU 30 százalék felett, az Alternatíva Németországért (AfD) valamivel 20 százalék alatt szerepel, az új „játékos”, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) pedig 6-7 százalékon áll.