Jól jár az államháztartás a minimálbér-emeléssel

Könnyedén beígérte a kormány jövőre az 50 ezer forintos minimálbért, mivel az intézkedés 50-60 milliárd forintnyi többletbevételt hoz az államháztartásnak, s legfeljebb ugyanennyit vesz ki a költségvetésből a közalkalmazottak bérnövekménye.

A jövő évi minimálbér-emelés ismét egymásnak ugrasztotta a munkáltatókat és a szakszervezeteket. A tervezett emelés legalább olyan nagy indulatokat vált ki az érdekeltekből, mint az idei, noha jövőre havi bruttó 10 ezer forintnyi lenne a növekmény, míg ebben az évben 57 százalékkal emelkedett a legkisebb bér összege. A kormányoldal a nevető harmadikként szemlélheti az egyeztetéseken a munkaadók és a munkavállalók csatáját, mivel az államháztartás egyensúlyát egyik fél elképzelése sem rengeti meg. Egyelőre csak hozzávetőleges számítások léteznek arról, hogy mit jelent a költségvetésnek, illetve a társadalombiztosítási alapoknak a legkisebb bér növelése. A versenyszférában 618 ezer alkalmazott havi bruttó keresete nem éri el az 50 ezer forintot. A közszférában megközelítően 180-200 ezren lehetnek a tervezett minimálbér alatt. Az ez alapján készített számítások szerint 50 milliárd forintnyi többlet adó- és járulékbevételt jelentene az államnak jövőre a minimálbér 50 ezer forintra emelése.

Azoktól a munkavállalóktól, akik az idén 40 ezer forintnyi bruttó fizetést kapnak, s jövőre 50 ezerrel számolhatnának, a mostani - adójóváírással, valamint a nyugdíjjárulék-kedvezménnyel csökkentett - havi 4200 forint helyett 6000 forintnyi személyi jövedelemadó folyna be a költségvetésbe, figyelmen kívül hagyva az egyéb kedvezményeket.

Megközelítően 800 ezer érintettel számolva a legkisebb bér emelése 17 milliárd forintnyi szja-többletet eredményezne, amennyiben mindenkinek a bére bruttó 10 ezer forinttal emelkedne. Az egyéni járulékokból 12 milliárd, a munkáltatói járulékokból pedig 26 milliárd forintnyi pluszbevételre tenne szert az állam. Így összességében 55 milliárd forintot profitálna az állam a minimálbéremelésből. Konkrét adatokat egyelőre az adóhivatal sem tud arról közölni, hogy a havi bruttó 40 ezer és 50 ezer forint között keresők jövedelme a sávon belül hogyan oszlik meg. Tovább bonyolítja a számítást, hogy a minimálbér-emelés hatása a tapasztalatok szerint a bérfeszültségek elkerülése miatt az átlagkereseteken is megérződik - magyarázta a Népszavának Hanti Erzsébet, az MSZOSZ ügyvivője. Így a szakszervezet is 56 milliárd forintnyi adó- és tb-járuléktöbblettel kalkulál 50 ezer forintos minimálbér mellett. Ugyanakkor a központi büdzsének legfeljebb 50 milliárd forintnyi bérköltség-növekedést jelent a minimálbéremelés. Ezzel szemben a versenyszférának megközelítően 160 milliárd forintnyi többletkiadással kell számolnia. Mindehhez jön még az egyéni vállalkozóknak a Kis- és Középvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség (KÉSZ) által számított 50 milliárdot meghaladó többletköltsége.

Gyorsan lesöpörte az asztalról a kormány a munkáltatók azon javaslatát, hogy adó- és járulékfizetési kötelezettség nélkül nettó 40 ezer forintban állapítsák meg a minimálbért. Ez az intézkedés ugyanis a kormány előzetes számításai szerint 400 milliárd forinttal rövidítené meg az állam kasszáját. A jövő évre a kétéves jogszabályokban betervezett adó- és járulékterhek mellett havi 40 ezer forintos nettó bér 55 ezer forintnyi bruttó bérnek felelne meg.

Könnyebben rábólintana a kormány a szakszervezetek havi bruttó 57 500 forintos minimálbér-elképzelésére. Ez a lépés legalább 100 milliárd forintot hozna az állam konyhájára s a költségvetési szférában legfeljebb 80 milliárd forintnyi többletbérköltséget jelentene. A vállalkozói szférának ugyanakkor ez a lépés legalább háromszor ekkora költségnövekedéssel járna.

Nem vitatható, hogy a minimálbér-emeléssel egyértelműen jól jár az a megközelítően 800 ezer foglalkoztatott, akinek a keresete jelenleg nem éri el az 50 ezer forintot. Az, aki most bruttó 40 ezer forintot keres, az nettó 30 800 forintot visz haza. Jövőre ugyanez az alkalmazott, ha továbbra is minimálbérért dolgozik, bruttó 50 ezer forintból 37 750 forintot kap kézhez. Ez 22,5 százalékos növekedést jelent, ami jelentős reálbér-növekedéssel járna az érintetteknél a jövő évre várt 6 százalékos éves átlagos inflációt tekintve. Jól jöhet a legkisebb bér emelése azoknak az alkalmazottaknak is, akiket ugyan nem minimálbéren foglalkoztatnak, de a bérfeszültség elkerülése miatt az átlagosnál jobban emelkedik a fizetésük.

(Népszava)