Jövőre 50 ezer forint lesz a minimálbér

Az Országos Munkaügyi Tanács pénteki ülésén megállapodás született a jövő évi minimálbérről. A kormányzat javaslatát azzal a feltétellel fogadta el a munkaadói oldal, hogy a Munkaerőpiaci Alapból 15 milliárd forint álljon rendelkezésre az emelést nehezen teljesítő vállalkozások kompenzációjára. A minimálbér-emelés miatt leginkább a könnyűiparban emelkednek a bérköltségek, és elsősorban az 5-9 főt foglalkoztató vállalkozások szenvedik meg azt.

Megegyeztek a jövőre kötelező 50 ezer forintos minimálbérről pénteken az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT).

Először a munkaadói oldal fogadta el a kormányzat 50 ezer forintra vonatkozó javaslatát, azzal a feltétellel, hogy a Munkaerőpiaci Alapból 15 milliárd forintos kompenzációs keret álljon rendelkezésre az emelést nehezen teljesítő vállalkozások terheinek részbeni átvállalására.

Később az 50 ezer forintnál magasabb összeg érdekében érvelő munkavállalói oldal is csatlakozott a megállapodáshoz. Ezt azért tette, hogy ne egyoldalú kormánydöntés, hanem testületi állásfoglalás álljon a jövő évi minimálbér-emelés mögött.

A vita során a munkavállalói oldal elismerte, hogy az idei 40 ezer, illetve a jövő évi 50 ezer forintos minimálbér jelentős fejlődés, bár a szakszervezetek álláspontja szerint ennél többre is lenne lehetőség. Így nettó értékben a minimálbér jobban megközelíthetné a 42 ezer forintos létminimum szintet.

Először 57 500, majd 52 ezer forintos bruttó minimálbért javasoltak a jövő évre. Az 50 ezer forintot is elfogadták volna, ha személyi jövedelemadó kedvezménnyel, vagy az adómentes étkezési hozzájárulás megemelésével hajlandó lett volna javítani a kormányzat annak nettó tartalmát.

A munkaadók számára az 52 ezer forint elfogadhatatlan volt. A kormányzat elzárkózott attól, hogy változtasson a kétéves költségvetésen, az adótörvényeken.

A kormányzat képviselője hangsúlyozta: elsősorban a munkavállalók és a szakszervezetek a nyertesei, ha sikerül megegyezni az 50 ezer forintos minimálbérről. A 40 ezer forintos jelenlegi bruttó minimálbérhez 30 800 forintos, az 50 ezer forinthoz 37 750 forintos nettó érték tartozik. Nettó értékben így több mint 22 százalékos a javulás, és reálértékben is 10 százalék feletti a javulás az alacsony keresetű dolgozóknál.

Végül a szakszervezetek is elfogadták az 50 ezer forintos mértéket, de feltételként szabták, hogy mielőbb kezdődjön meg a tárgyalás a jövő évre országosan ajánlható keresetemelési mértékről.

A minimálbér tízezer forintos emelése a magánszektor alkalmazottainak mintegy egynegyedét érinti, az ő bérük átlagosan 14,3 százalékkal növekedik. A Gazdasági Minisztérium elemzése szerint a minimálbér emelés adó- és járulékkiadás-növelő hatása, a vállalati szférának 36,7 milliárd forintos többletterhet jelent.

A bérköltségek elsősorban a textil- és bőriparban, illetve a halászatban növekednek. Ezekben az ágazatokban összesen mintegy 130 ezer embernek kell növelni a fizetését.

A vállalatnagyság szempontjából is eltérő hatást vált ki az intézkedés. A 300 vagy ennél több embert foglalkoztató vállalatoknak csökkenhet a bérköltsége. Az emelést az 5-9 főt foglalkoztató vállalkozások sínylik meg leginkább, nekik 3 százalékkal is nőhet a bérköltségük, a kis- és középvállalkozásoknak pedig 1 százalékos többletterhet jelenthet.

A minimálbér-emelés által okozott többletterheket egyes ágazatokban - például a vegyiparban, távközlésben, járműgyártásban - kompenzálhatja a munkáltatói tb-járulék csökkentése.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Országos Munkaügyi Tanács