Továbbra sem szárnyalnak az európai légitársaságok

Péntektől újra öt repülőgép közlekedik a Budapest-Zürich vonalon. Ebből három Malév-, kettő pedig Swissair-gép. Az Európai Bizottság ugyanakkor bekérette Svájc EU-nagykövetét, mert Svájc nem konzultált előre Brüsszellel a Swissairnek nyújtott állami támogatásról. Közben kiderült, hogy az Alitaliának is szüksége lesz tőkeinjekcióra, a KLM-nél pedig 2500 állás került veszélybe.

A Malév és a Swissair naponta öt járatot üzemeltetett a Budapest-Zürich vonalon, amelyből kettő a Swissair, három pedig a magyar légitársaság gépe. A közös üzemeltetés szerdai felfüggesztését követően a három Malév-gép szállította az utasokat a két város között. A Swissairnél eközben megerősítették, hogy péntektől valamennyi járatukat újraindítják. Danks Emese, a Malév szóvivője elmondta, hogy azokat az utasokat, akik Swissair-jegyüket már Malév-jegyre váltották, a magyar társaság szállítja el.

Az Európai Bizottság ugyanakkor aggodalommal fogadta a Swissair svájci légitársaságnak nyújtott 450 millió svájci frankos állami támogatás hírét, és illetékes tisztségviselője az üggyel kapcsolatban bekérette Svájc EU-nagykövetét - közölte tegnap egy bizottsági szóvivő.

Az unió fellépését az váltotta ki, hogy az EU és Svájc közötti kétoldalú megállapodások előírják a svájci légitársaságok bizonyos mértékű alkalmazkodását az uniós versenyszabályokhoz. Ez többek között azt jelenti, hogy ha a szövetségi kormány állami támogatást kíván nyújtani nekik, erről előzetesen konzultálnia kell Brüsszellel. A Swissairnek dobott pénzügyi mentőöv esetében ez nem történt meg. A helyzet némileg visszás, mert a megállapodást Svájc már ratifikálta, az EU-tagországok egy része (köztük Belgium) azonban még nem. A szóvivő szerint ennek ellenére bevett gyakorlat, hogy a szerződő felek már a ratifikációs eljárás során is igyekeznek tartani magukat a megállapodáshoz vagy legalábbis tartózkodnak az olyan lépésektől, amelyek ellentétben állnak azzal. Miután az adott esetben svájci részről már megtörtént a megerősítés, legalábbis elvárható lett volna, hogy a szövetségi hatóságok több információt nyújtsanak az illetékes uniós szerveknek vagy konzultáljanak velük - mondta a szóvivő.

Ha a megállapodást már az EU-tagországok mindegyike is ratifikálta volna, akkor élni lehetne az ilyen esetekre kilátásba helyezett jogi eszközökkel - mint például vegyes bizottság felállítása -, illetve végső soron az Európai Bíróság elé lehetne vinni az ügyet.

Ennél is egyértelműbb bejelentési kötelezettség terheli Belgiumot, amely ugyancsak szerdán jelentette be, hogy 125 millió eurós áthidaló hitelt nyújt a Swissairhez hasonlóan a csőd szélére került nemzeti légitársaságának, a Sabenának. A szóvivő tájékoztatása szerint a brüsszeli bizottság még aznap levélben kért hivatalos értesítést a belga hatóságoktól az intézkedésről.

A bizottságnak és az uniós pénzügyminiszterek tanácsának az az álláspontja, hogy a légitársaságok állami támogatásának tilalmát az Egyesült Államok elleni terrortámadások következményei ellenére is fenn kell tartani. Nincs kifogásuk viszont az ellen, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel a közösségi versenyszabályozást ezúttal némileg rugalmasabban alkalmazzák. A bizottság a tervek szerint jövő szerdán terjeszti elő jelentését a támadások gazdasági hatásairól és az érintett vállalatok támogatására alkalmazható eszközökről.

Csütörtökön jelentették be azt is, hogy a KLM holland légitársaság 15 százalékkal kurtítja téli menetrendjét. A döntés miatt 2500 munkahely került veszélybe. A szakszervezetekkel és a dolgozókkal átfogó bércsökkentésekről kezdődtek tárgyalások. A KLM-nek szeptemberben 50 millió euró (46 millió dollár) vesztesége származott az amerikai terrortámadásból. A járatok kihasználtsága 76,7 százalékra csökkent szeptemberben a tavaly szeptemberi 81,6 százalékról.

Az Alitalia később nyilvánosságra kerülő "fontos bejelentésére" tekintettel tegnap felfüggesztették az olasz légitársaság részvényének kereskedését a milánói értéktőzsdén. A papírok jelentősen drágultak, mivel kiszivárgott, hogy az olasz kincstárügyi minisztérium, amely a társaság legnagyobb tulajdonosa, tőkeinjekcióval siet a gondokkal küzdő cég segítségére.

Az Alitaliánál már szerdán elmondták, hogy emelik repülőjegyeik árát és eladják a cég néhány római ingatlanát. Az olasz légitársaság a múlt héten 2500 fős létszámleépítést jelentett be, együtt járatszámának csökkentésével.

Közben a szerteágazó tevékenységet folytató amerikai General Electric konszern repülőgéphajtómű-részlegében négyezer állást akar megszüntetni a légi közlekedés helyzete miatt. Ez a létszám 13 százaléka. A munkahelyek leépítése már most megkezdődik, és a jövő év elejéig tart. Az ágazat jelenleg 30 ezer dolgozót foglalkoztat. A General Electric a tervezett intézkedéseket az alkatrészeladások visszaesésével és a karbantartási szerződések iránt megcsappant igénnyel magyarázta. A vállalat felhívta a figyelmet a világgazdasági konjunktúra lassulására és a szeptember 11-ei események következményeire.

Az Egyesült Államokban a United Airlines, a Delta Airlines és a USAirways légitársaság bejelentette, hogy a forgalma körülbelül 30 százalékkal volt kisebb szeptemberben a tavaly szeptemberinél. A vállalatok az amerikai terrortámadás következményeivel indokolták a visszaesést, elsősorban az amerikai légtér néhány napos lezárásával. A United Airlines forgalma 31,5 százalékkal csökkent, a kapacitását pedig 21,7 százalékkal leépítette szeptemberben. A Delta Airlines forgalma 32,4 százalékkal, a kapacitása 17,6 százalékkal csökkent, a USAirways pedig forgalmának 33,4 százalékát vesztette el, miközben kapacitását 20,6 százalékkal fogta vissza.

Közben az amerikai Boeing repülőgépgyárban közölték, hogy a harmadik negyedévben 120 repülőgépet adtak át a megrendelőknek, 19 százalékkal kevesebbet, mint a merényletsorozat előtt tervezték. A cél, az ötszáz gép eladása azonban attól függ, hogy a légitársaságok képesek-e fenntartani a megrendeléseiket rövid távon. Jövőre már csak valamivel több mint négyszáz repülőgép kiszállításában bíznak, a korábbi 510-520 repülőgépes terv helyett. A vállalatnál még 2003-ra sem várnak javulást. A Boeingnél már korábban közölték, hogy jövő év végéig 20-30 ezer állást felszámolnak.

(Népszava)

Korábban:

Személyes ellentétek a Swissair leállása mögött
(2001. október 4.)