<P class="MsoNormal">Francia mobiltender: árak a mélyben

Az adósságcsapdába került európai telekommunikációs szektor reményei szerint precedensértékű lesz az a francia kormánydöntés, amely jelentősen csökkentette a franciaországi harmadik generációs mobillicencek kezdeti költségét, valamint meghosszabbította az engedélyek időtartamát. A döntés után azonnal emelkedni kezdtek az érintett szolgáltatók részvényárfolyamai, s a határozat valószínűleg jelentős nyomást gyakorol majd a többi európai kormányra, hogy hasonló lépésekkel segítsék az európai gazdaság egyik motorjának számító szektor mélyrepülésének megállítását.

A francia döntés radikálisan, mindössze 619 millió euróra csökkentette a 3G koncessziók korábban egyenként 4,95 milliárd euróban meghatározott kezdeti díját, a licencek tartalmát pedig 15 évről 20 évre emelték. Az eredeti árat a francia kormány tavaly, a telekommunikációs boom közepén szabta meg, s az eredeti feltételek szerint a szolgáltatóknak az összeg felét az első két évben kellett volna befizetniük a kincstárnak. Laurant Fabius francia pénzügyminiszter ugyanakkor bejelentette: a koncessziók teljes díját azzal arányosan fogják megállapítani, hogy a szolgáltatóknak a harmadik generációs, úgynevezett UMTS-szolgáltatásaiból milyen bevételei lesznek.

Az intézkedéscsomag rendkívül nagy könnyebbséget jelent az európai 3G-s licencháborúban súlyosan eladósodott szolgáltatók számára. A francia tenderen koncesszióhoz jutott szolgáltatók, a France Telecom, a Vivendi Universal és a Bouygues Telecom részvényárfolyamai közel 10 százalékot emelkedtek a bejelentés után.

Az elmúlt években Európa néhány nagy országában felkínált s a licitálások után irracionálisan magas áron értékesített koncessziók összértéke meghaladta a 120 milliárd eurót. Elemzők a rendkívül nagy átviteli sebességű, hang, adat és kép továbbítására is alkalmas rendszerek telepítésének és kiépítésének költségeit ugyanekkora minimum ugyanekkora öszszegre becsülték, míg a szolgáltatás valódi tartalmáról, funkciójáról és főképp a szolgáltatás tömeges elterjedésének idejéről és további költségeiről maguk a szolgáltatók is csak találgatásokra kényszerültek.

Az új mobil-infrastruktúra kiépítése ugyanakkor hatalmas terhet jelent a berendezés- és a készülékgyártók számára is, mivel az új szolgáltatásra a jelenleg használt GSM-rendszerek alkalmatlanok, ezért az UMTS bevezetéséhez teljesen új infrastruktúrát kell telepíteni. A készülékgyártóknak egyszerre három, egymáshoz szorosan nem kapcsolódó fejlesztési és marketingciklust kellett bevezetniük, mivel a hagyományos GSM-készülékek mellett az átmeneti szolgáltatáshoz, a 2,5 G-nek nevezett GPRS-hez is folyamatosan új modelleket kell fejleszteniük és piacra dobniuk. A párizsi koncessziós döntést követlenül a Vivendi Universal csikarta ki a kormányból, mikor néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy nem hajlandó befizetni a megváltozott piaci körülmények között verseny- és piacellenesnek ítélt összeget, s a feltételek újratárgyalására szólította fel a kormányzatot.

Bár egyes vélemények szerint a francia kormánynak igencsak jól jött a a licencdíjak csökkentése (hiszen a francia állam még ma is a jelenleg 65 milliárd eurós adósságheggyel küszködő France Telecom többségi tulajdonosa), kétségtelen, hogy a licencdíjak csökkentése s így a szektor részleges tehermentesítése elemi érdeke az egész európai gazdaságnak.

Harkányi András

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Két szolgáltató vásárolt UMTS-engedélyt Franciaországban
(2001. május 31.)

A British Telecom és a Deutsche Telekom közösen épít UMTS-hálózatot
(2001. június 12.)