[origo]: Mi a dolga az ÁSZ-nak tulajdonképpen, elmagyarázná? (bancsi)
Kovács Árpád: Az állami pénzek elköltésének ellenőrzése: az, hogy a kormányzat, az önkormányzatok milyen szabályossággal, gondossággal, célszerűséggel használják fel azt a közel 8000 milliárd forintos forrást, amit az ország lakossága és vállalatai adók formájában befizetnek. Az ÁSZ olyan, mint egy házőrző kutya: a parlamentnek jelzi, hogy miként mennek a dolgok a ház körül.
[origo]: Az állami pénzek hány százalékát képesek ellenőrizni egy év alatt? (econ)
Kovács Árpád: Mintegy 8000 milliárd forint a magyar államháztartás, nagyjából 20 ezer különböző intézmény használja fel ezt, magunk pedig 2500 helyre vagyunk képesek eljutni. Kockázatelemzés alapján jutunk el azokhoz az intézményekhez, melyeket vizsgálunk, a kiválasztásnál három szempont érvényesül: a felhasznált pénz nagyságrendje, a társadalmi fontosság (kórházak, bölcsődék, iskolák) és a demokratikus intézményrendszer szempontjából való garanciális fontosság. Itt arról van szó, hogy például az országgyűlés gazdálkodása nem tartozik ugyan a legnagyobbak közé, de abban mindnyájan egyetértünk, hogy igen fontos ennek teljes megbízhatósága.
[origo]: Mekkora szervezet az ÁSZ? Hány alkalmazottja van a számvevőszéknek? (econ)
Kovács Árpád: Az ön szíves figyelmébe is ajánlom az ász weboldalát, ahol a szervezeti ábrát is megtalálja. Ma mintegy 500-an vagyunk, nagyjából 100 könyvvizsgáló munkatárssal, további 200 közgazdásszal, néhány mérnökkel és szép számú jogásszal. Jelentős a többdiplomások aránya, és a kollégák nyelvtudása sem rossz. Két nagyon fontos ellenőrzési részlegünk van, az egyik a központi költségvetés, a társadalombiztosítás, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a privatizáció világát vizsgálja. A másik az önkormányzatokat, a politikai pártok és a különböző alapítványok gazdálkodását ellenőrzi. Természetesen mindenhez megfelelő működtető és jogi apparátus szükséges. Érdekesség, hogy a jelentéseket egy minőségbiztosítási osztály nézi át, amely tanúsítja, hogy az ellenőr kollégák által leírtak mindenben dokumentumokkal alátámasztottak.
[origo]: Mekkora a fizetése munkatársainak? Ellen tudnak állni a korrupciós kísértésnek? (Arkan)
Kovács Árpád: A munkatársaim fizetése a köztisztviselői törvény által meghatározott: egy kezdő munkatárs 200-250 ezer forintot keres, egy nagy tapasztalatú senior ellenőr pedig 300-350 ezer forintot. Közvetlen korrupciós csábításnak senki nincs kitéve, mert a számvevőszéki megállapítások nem ezen előnyök világához kapcsolódnak. A magam fizetését sem fogom letagadni: a miniszteri fizetésekkel együtt mozog, valamivel kevesebb mint 600 ezer forint. Ebből 280-300 ezer forintot kapok kézhez. Persze az előbb említett fizetések is bruttó fizetések.
[origo]: Mi a legsúlyosabb intézkedés, amit a számvevőszék hozhat? (econ)
Kovács Árpád: A büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezése. Ezt a számvevőszék nem szívesen teszi, de ha kell, akkor sokoldalú elemzés alapján az érintett kollégák - akik vizsgálnak, és erre a következtetésre jutnak - megteszik. Az is előfordulhat, hogy az Állami Számvevőszék jelentése alapján az ügyészség vagy a rendőrség hivatalból indít eljárást.
[origo]: Minden országban működik számvevőszék? (Guest35632)
Kovács Árpád: Ahol demokrácia van, ott igen. Volt olyan ország, ahol utcai halálbrigád végzett a kollégával, és volt olyan ország, ahol a köztársasági elnök pénzköltése miatti kritikát börtönnel honorálták.
[origo]: A demokratikus külfölddel összevetve, a magyar ÁSZ erős, vagy épp ellenkezőleg? (Guest84978)
Kovács Árpád: A magyar ÁSZ nagyon erősen pozicionált, ami részben annak köszönhető, hogy a politikai rendszerváltás időszakában olyan modellt akartak érvényre juttatni, ami - az Alkotmánybírósággal együtt - a demokrácia garanciális intézményeként működik.
[origo]: Korábban nem volt ilyen hangos a számvevőszék kommunikációja; ilyen nagy baj van manapság? (econ)
Kovács Árpád: Azt hiszem, hogy ugyanilyen volt. Legalábbis a cikkek és a televíziós szereplések száma, tartalma ezt mutatja. Legföljebb annyi a változás, hogy az internet lehetőségével is élhetünk.
[origo]: Több válaszában is említette internetes oldalukat. Ennyire fontos kommunikációs felületnek tartja a világhálót? (econ)
Kovács Árpád: Igen. Az Állami Számvevőszékeket a világon úgynevezett "kard nélküli hatalomnak" nevezik, amelyeknek ereje, a változtatások kikényszerítője a nyilvánosság.
[origo]: Milyen gyakran fordul elő a világban, hogy az Állami Számvevőszék szembefordul a kormányával? (econ)
Kovács Árpád: Nagyon gyakran. Ez a dolga. Meg az is, hogy ha valami jól működik, akkor legyen bátorsága akár a közvéleménnyel szemben is olyan szakmai álláspontot képviselni, ami kormányzati lépéseket segít vagy igazol. Ilyen intézmény, mint a mienk, ott van, ahol valóságos parlamenti demokrácia működik.
Nem sajnálja le a kormány az ÁSZ munkáját
[origo]: Mennyire súlyosak azok a szabálytalanságok, melyeket az Országimázs Központnál találtak? Mit szól ahhoz, hogy Stumpf miniszter úr nem talált felelőst? (karolybacsi)
Kovács Árpád: Az Állami Számvevőszék számára nem értelmezhető, hogy mi súlyos, mi kevésbé súlyos, mi egyszerűen tényeket írunk le. E tények alapján vonunk le következtetéseket, egyébként nem tudok róla, hogy Stumpf miniszter úr talált vagy nem talált felelőst. Intézkedési tervet készített a hibák kijavítására, a jövőbeli szabályoknak mindenben megfelelő eljárás biztosítására.
[origo]: Tisztelt Kovács Úr! Mi az oka annak, hogy nem tettek büntetőfeljelentést az imázsközpont vezetője ellen hanyag kezelés miatt? (x)
Kovács Árpád: Fegyelmi felelősségre vonást javasoltunk, a büntetőjogi szankciókat sem a vizsgálatot végzők, sem az ÁSZ jogi apparátusa nem tartotta indokoltnak: mind a hanyag kezelés, mind a hűtlen kezelés olyan büntetőjogi kategória, ahol a károkozás pontos mértékét meg kell határozni. Ilyen kár pedig nem keletkezett, így - velem egyetértésben - kollégáim nem tartottak szükségesnek büntetőjogi lépéseket. Egyébként nem az ÁSZ elnöke teszi meg a büntetőfeljelentéseket, hanem a vizsgálatot végző személy és a jogi apparátus.
[origo]: Nem érte semmilyen elmarasztalás a kormány részéről a zárszámadás miatt? (econ)
Kovács Árpád: Természetesen a válasz az, hogy nem, hiszen a parlament szervezeteként a parlament nevében járunk el, és azzal, hogy a hibákra rámutatunk, segítünk a kormánynak is, bár teljesen függetlenek vagyunk tőle. Ha informálisan kérdezi, hogy volt-e neheztelés, akkor is azt tudom mondani, hogy a szokásos mederben zajlott minden: általában az ellenőrzött, ha tudomásul veszi is a kritikát, nem boldog tőle.
[origo]: Mivel az ÁSZ szakértői munkájának eredményeit rendre lesajnálja a kormány, végeredményben milyen effektív haszna van a számvevőszéknek? (rookie)
Kovács Árpád: Nem sajnálja le a kormány. Évente mintegy 150 különböző javaslatot teszünk, e javaslatok sorsáról be kell számolnunk a parlamentnek. Közvetlen haszon az is, hogy észrevételeink nyomán évente milliárdos nagyságrendben korrigálják a központi költségvetést, vagyis ennyi javítanivalót találunk, ami elkerülhető kifizetéseket tartalmaz. Megemlékeznék még néhány olyan javaslatunkról, ami közismert: ilyen a politikai pártok finanszírozásához kapcsolódó ÁSZ-javaslat, kezdeményezésünk alapján változtatják meg az adatvédelmi törvényt is, és el fogunk jutni a végfelhasználókig az állami pénzek sorsának figyelemmel kísérésében. Említhetem a közbeszerzési előírásokat vagy az államháztartási törvény számos olyan pontját, amit a mi javaslatunkra változtattak meg.
[origo]: Mennyire volt súlyos az előző évekhez képest az ÁSZ és a Pénzügyminisztérium konfliktusa? (karolybacsi)
Kovács Árpád: Ez csak látszólag a Pénzügyminisztérium és az ÁSZ konfliktusa; ilyen konfliktus nagyon sok van. Valójában itt arról van szó, hogy egy kormányzatnak van-e arra felhatalmazása, hogy a parlament döntésétől eltérően - mintegy megelőlegezve az utólagos jóváhagyást - használjon fel pénzeket hidakat teremtve különböző évek költségvetései között. A Pénzügyminisztériumnak a szerepe ebben nem kizárólagos. Jó pár éve már menet közben is hibajavítás zajlik: valamikor június végén kapjuk meg a zárszámadás tervezetét, és amikor augusztusban végleges formában azt benyújtják a parlamenthez, akkor abban már több száz olyan változtatás van, amelyet kollégáim észrevételei alapján javítottak.
[origo]: Romlott a viszonya a pénzügyminiszterrel? (karolybacsi)
Kovács Árpád: Nem. Varga Mihály úrral személyes kapcsolatom mindig is kollegiális volt, természetesen szerepünkből, funkciónkból adódóan különböző kérdéseket különbözőképpen látunk.
[origo]: A korábbi kormányok is próbáltak pénzt költeni utólagos parlamenti felhatalmazással? (karolybacsi)
Kovács Árpád: Igen. 1996-tól gyakorlat ez, és 1996-tól kifogásoljuk is.
[origo]: Nagyon feszültnek tűntek a múlt héten a miniszterelnökkel. Ez a sajtónak szólt, vagy egyébként sem túl szívélyes a kapcsolatuk? (Guest84978)
Kovács Árpád: Orbán Viktor úrral szívélyes a kapcsolatunk, és nem tudom, hogy mire gondol konkrétan. Az Állami Számvevőszék működését a kormányzat segítette és segíti, független attól, hogy éppen ki van hatalmon. Közös érdek fűződik ahhoz hogy nyugodtan dolgozhassunk.
Magyarországot nem tartják korruptnak
[origo]: Ön szerint mekkora szerepe van a korrupciónak az adóforintok elköltésében? (econ)
Kovács Árpád: Magyarországon a korrupciónak egy nagyon sajátos formája is létezik, amit nevezhetünk úgy, hogy kölcsönös szívességek világa. Szívességcsekkek működnek, közvetlen pénzmozgás nagyon ritkán van. Ez társadalmilag legalább olyan veszélyes, mint a piti korrupció, ahol szabott tarifája van valamilyen hiányhoz kötődő szolgáltatás elnyerésének. Magyarországot - bármennyire igyekszünk is - ma nem tartják korrupt országnak. Nemzetközi felmérések szerint a jó pozíciójú országok csoportjának sereghajtói közé tartozunk, a 100-as listán nagyjából a harmincadik helyen. Persze ez önmagában nem jelent semmit, és a magam részéről rendkívül veszélyesnek tartom, ha a korrupcióval való fenyegetőzést, vádaskodást az érdekérvényesítés eszköztárába rakjuk.
[origo]: De hát a kár mértéke ismert... van egy 3 milliós keretszerződés, és minden ezen felül kifizetett pénz törvénytelen, tehát a kár mértéke évi több milliárd... (x)
Kovács Árpád: A szabályszerűséget nélkülöző kifizetés nem jelenti automatikusan azt, hogy ott kár történt. Magyarországon egy sor olyan jogszabály van, amelyek be nem tartásához nem kapcsolódik közvetlen szankció. Ahogy Ön számítja, az nem felel meg a hatályos magyar jogrendnek.
Összefogással mérsékelhető a recesszió
[origo]: Mi a véleménye az amerikai eseményekről? Ön szerint lesz háború? (Lamer)
Kovács Árpád: Remélem, nem lesz háború. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a globalizáció a pénzügyi ellenőrzés egész intézményrendszerére visszahat, hiszen például nekünk magyaroknak alkalmazkodnunk kell az EU pénzügyi ellenőrzési rendszeréhez. Nemzeti és nemzetközi kérdések sajátos új kontextusban jelennek meg: a magyar ÁSZ munkatársai előbb vagy utóbb a NATO különböző beruházási programjait fogják vizsgálni. Egyébként 1989-ben magam is az Egyesült Államokban tanultam, az ottani ÁSZ-nál, és kolléganőm, aki ma gyakornok az ottani ellenőrzési hivatalnál, éppen a Fehér Házban volt, amikor a Pentagon elleni támadás történt, és a Fehér Ház körül autóbombák robbantak. Nem kívánok senkinek ilyen sokkot.
[origo]: A GKI ma lefelé módosította növekedési előrejelzését. Ön szerint mennyire gyűrűzik be a válság Magyarországra? (Guest35632)
Kovács Árpád: Nagyon nehezen tudok erre válaszolni. Sok függ attól, hogy mennyire vagyunk képesek összefogni, mennyire vagyunk képesek olyan kérdésekben konszenzust teremteni, amelyek tartalékokat tudnak mozgósítani: ilyen lehet az önkormányzati gazdálkodás területe, a közbeszerzések világa, és sorolhatnám… Ugyanakkor nem maradhatunk teljesen kívül a válságon.
Sokan Rumcájsznak hívnak
[origo]: Az ÁSZ-elnökség előtt mivel foglalkozott? (bancsi)
Kovács Árpád: 1990-től az Állami Számvevőszék egyik igazgatója voltam, a privatizáció, a társadalombiztosítás, a politikai pártok gazdálkodása volt a szűkebb szakterületem. 1996-ban, a Tocsik-ügy után, az akkori miniszterelnök felkért, hogy legyek az ÁPV Rt. elnöke, mondván: ha ennyit kritizáltam a privatizációt, akkor mutassam meg, hogyan lehet jobban csinálni. Nem tudom, mennyire sikerült, de 1997 végén a parlament majd 90 százalékos többséggel megválasztott az ÁSZ elnökének. Egyébként útépítő mérnökként kezdtem, műszaki doktorátust szereztem, aztán a pénzügyek világa felé vitt a karrierem. Ma közgazdásznak vallom magam.
[origo]: Milyen autóval jár? (Guest35632)
Kovács Árpád: Az ÁSZ-nak Audi 8-asa van, ha magam vezetek, akkor egy Skoda Octaviát használok.
[origo]: Önnek vannak részvényei? Milyenek? (Guest84978)
Kovács Árpád: Sajnos nincsenek részvényeim, és feleségem 206-os Peugeot-ját is eladtuk, mert a fiunknak lakást szeretnénk venni. Mintegy 2,7 millió forintunk van a bankban. 1980 óta ugyanabban a 64 négyzetméteres lakásban lakunk, így, azt hiszem, megbocsátható, hogy felnőtt gyerekünknek lakást veszünk.
[origo]: Lenne-e pénzügyminiszter, ha felkérnék? (Guest84978)
Kovács Árpád: Erre nem tudok válaszolni, mivel 12 évre választottak ÁSZ-elnökké, és még szeretnék 8 évig dolgozni ebben a funkcióban.
[origo]: Mikortól hord ilyen szakállt? Hogyan hívja ezt egyáltalán? (Guest84978)
Kovács Árpád: Feleségem kívánsága volt, amikor Amerikából megjöttem. Emiatt sokan Rumcájsznak hívnak. :)
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Korábban:
Öt törvényt módosítana a kormány a zárszámadással
(2001. szeptember 25.)
Meghamisította a tavalyi mérleget a kormány
(2001. szeptember 5.)