Alkotmányellenes a fővárosi forrásmegosztási gyakorlat

Az Alkotmánybíróság döntése szerint alkotmányellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy az Országgyűlés az önkormányzati törvényben nem szabályozta a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásának elveit és részletes szabályait - derül ki a testület honlapján hozzáférhető határozatából.

Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést arra, hogy jogalkotási kötelezettségének 2002. december 31-ig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság 2002. december 31-i hatállyal megsemmisíti a kétéves költségvetésről szóló törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek jelentősen megemelték a Fővárosi Közgyűlést terhelő forrásmegosztási kötelezettségnek azt a minimumát, amelyet a Fővárosi Közgyűlés rendeletében a kerületi önkormányzatok számára biztosítani köteles.

A testület indokoltnak, sőt a fővárosi kerületi önkormányzatok alkotmányos védelmet élvező gazdasági autonómiájának biztosítása érdekében alkotmányossági szempontból szükségesnek tekinti a Fővárosi Közgyűlés számára az önkormányzati törvényben biztosított széles körű mérlegelési jogkör korlátozását, azonban ez a követelmény az alkotmányban meghatározott formai követelmények figyelmen kívül hagyásával alkotmányosan nem teljesíthető.

Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányellenes a kétéves költségvetésről szóló törvény vitatott rendelkezése, amely a jelen levő parlamenti képviselők egyszerű többségét igénylő törvényben - tartalmát tekintve - módosította az alkotmány alapján minősített többséget igénylő önkormányzati törvényt.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a törvényhozó döntési szabadságának körébe tartozik annak eldöntése, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszer mely elemeit és milyen mélységben szabályozza az alkotmány által minősített többségű szavazatarányhoz kötött önkormányzati törvényben, és a finanszírozási rendszer mely kérdéseiről dönt minősített többséget nem igénylő külön törvényben.

A határozat szerint azonban ha a finanszírozás valamely kérdését az önkormányzati törvény szabályozza, annak módosítására is csak minősített többségű szavazataránnyal elfogadott törvényben kerülhet sor.

A mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség kapcsán a testület megállapította, hogy az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló törvényben nem állapította meg a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásának, valamint a kerületi önkormányzatok számára az alkotmányban biztosított önkormányzati alapjog védelmének garanciális szabályait.

A határozat szerint a Fővárosi Önkormányzatnak a forrásmegosztást befolyásoló gazdasági érdekeltsége magában hordozza a centralizációs törekvések érvényesítésének, a kerületi önkormányzatok önállósága csorbításának lehetőségét.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ez lehetőséget ad arra, hogy a kerületi önkormányzatokat az alkotmány alapján megillető alapjog, a kerületi önkormányzatokat az önkormányzati feladatok ellátásában megillető autonómia sérüljön.

A határozat értelmében ezért az önkormányzati rendeletalkotás körébe utalt forrásmegosztás tekintetében törvényi szabályoknak kell megteremteni azokat a garanciákat, amelyek a főváros gazdasági érdekeivel szemben a kerületi önkormányzatok alkotmányban szabályozott alapjogait védelemben részesítik, biztosítékot nyújtanak arra, hogy az anyagi források hiánya a kerületi önkormányzatok feladatellátását ne veszélyeztesse.

(MTI)

Ajánlat:

Alkotmánybíróság