Az adórevizorok az utóbbi időben ellenőrzéseik során kiszűrik a céges mobiltelefonokon bonyolított hívásokból a magánbeszélgetéseket - mondta Pénzeli Márta, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Ha kiderül, hogy az alkalmazott "magántelefonált", akkor a hívás árát ki kell fizetnie, a cég viszont sokkal rosszabbul járhat.
Varga Árpád, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szakmai elnökhelyettese elmondta: ha utólag kiderül, hogy a hívás privát beszélgetés volt, akkor e hívások áfaköltségeit jogosulatlanul számolta el a cég. Így ez adóhiányként jelentkezik, ami után bírságot szab ki a hivatal. Ez legfeljebb az adóhiány 50 százaléka lehet, átlagosan mintegy 30 százalék a szokásos bírság mértéke. Ha már visszaigényelték az áfát, akkor ez jogosulatlan áfa-visszaigénylésnek minősül, ami szintén büntetendő. Ebben az esetben az áfát vissza kell fizetni, és késedelmi pótlékot is kiszabhat a hivatal. Az APEH szerint, ha a magánszemély nem fizette ki a magánhívásokat a cégnek, akkor a cég - az áfatörvény alapján - nemcsak a magánhívások áfáját veszti el, hanem a többi beszélgetés áfáját sem igényelheti vissza. (Pontosabban, jogtalanul igényelte vissza.) Varga Árpád szerint ez a cégek érdekeit is szolgálja, hiszen a vállalkozás erre hivatkozással minden privát beszélgetést elszámoltathat dolgozójával. Mint mondta, legutóbb e témában egy egymillió forintos jogosulatlan visszaigénylésre bukkantak az adórevizorok.
Az ellenőrök elmennek odáig, hogy a részletes számla alapján szúrópróbaszerűen egy-egy számot felhívnak, s ha bebizonyosodik, hogy azzal a számmal magán-, és nem üzleti beszélgetés folyt, akkor jönnek a szankciók - mondta lapunknak Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Szerinte a vállalkozás védekezhet azzal, hogy nem kér részletes számlát.
Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers társtulajdonosa úgy véli, a cég akkor jár a legjobban, ha a magánhívásokat kifizetteti a dolgozójával. Ha ezt nem teszi, akkor elveszti az áfát, s mivel ez természetbeni juttatásnak minősül, összesen további 78 százalékos adó- és tb-teher keletkezik. A természetbeni juttatásnál ugyanis 44 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, további 31 százalék tb- és 3 százalék munkaadói járulékot is le kell rónia a vállalkozásnak. A cégnek ugyan nem kötelező részletes számlát kérnie, ám az APEH ellenőrzése során megkeresheti a telefontársaságokat, és kérhet információkat ezzel kapcsolatban. (A Westel és a Pannon a lap kérdésére nem kívánta kommentálni a témát.)
Tény viszont, hogy a részletes számla hiányában nehéz megállapítani az adó alapját, sőt még akkor is, ha van. Nehéz ugyanis bebizonyítani, hogy mennyi volt pontosan a magáncélú és az üzleti beszélgetések aránya. Varga Árpád ezzel kapcsolatban elmondta: természetesen az APEH-alkalmazottaknak is ki kell fizetniük a szolgálati mobiltelefonról bonyolított magáncélú beszélgetéseket. Erdős Gabriella szerint ha csak a hazatelefonálgatásokat szűri ki az APEH, akkor ez már megalapozza, hogy a telefonszámlában felszámított adó összege ne legyen visszaigényelhető. Ekkor nem kell minden egyes beszélgetést ellenőrizni, elég egyet kiszűrni, és máris jogosulatlan visszaigénylésnek minősíthetik az adott számlában felszámított és visszaigényelt áfa összegét. Varga Árpád szerint az APEH megelégszik azzal, hogy nyilvános adatforrásból leinformálja a hívott felet, szerinte ehhez nem szükséges vele beszélgetést kezdeményeznie. A vizsgálat során az adótörvények alapján az APEH ellenőrei a magánszemélyt nyilatkoztathatják arról, hogy ezeket a hívásokat milyen célból bonyolította le. Vannak olyan időpontok, illetve munkakörök, amikor egyértelműen megállapítható, hogy a beszélgetés magáncéllal történt - derült ki az adóhivatal elnökhelyettesének szavaiból.
Molnár Mari
(Magyar Hírlap)