A törvényjavaslat a pénzmosási törvény hatályát kiterjeszti az ingatlanközvetítői, a nemesfém ékszer és díszműáru forgalmazó tevékenységet folytató, a kulturális javakat árverésen vagy bizományosi minőségben értékesítő pénzügyi szolgáltató szervezetekre, valamint az ügyvédi letéteket kezelő ügyvédekre és a pénz, értéktárgy, illetőleg értékpapír bizalmi őrzését végző közjegyzőkre és könyvvizsgálókra, egyéni vállalkozás esetén annak alkalmazottjaira és segítő családtagjaira. Emellett megszűnik a takarékbetétek és az értékpapír anonimitása is.
A főosztályvezető hozzátette, hogy a pénzforgalom jelentős része készpénzben bonyolódik, ennek a nemzetközi forgalomban való nyomon követését szolgálja a törvényjavaslat azon része, amely az államhatárt átlépő személyeket kötelezi a birtokukban lévő egymillió forintot elérő, vagy azt meghaladó összegű forint, vagy valuta bejelentésére a vámhatóságnak, valamint azonosító adataik közlésére.
A törvényjavaslat szerint pénzváltási tevékenység végzésére 2002. január 1-jét követően kizárólag hitelintézet, illetve annak ügynöke kaphat engedélyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől.
Gidai Erzsébet (MIÉP) szorgalmazta, hogy a törvényjavaslat térjen ki az off-shore cégekre is, mivel ezek véleménye szerint a nemzetközi pénzmosás legjelentősebb intézményei. Varga Róbert válaszában elmondta, hogy az off-shore cégek egyébként is bankszámlával rendelkeznek, adataik, illetve azok a cégek, amelyeknek pénzösszegeket átutalnak, ismertek.
A Fidesz szerint piacellenes, hogy a törvényjavaslat a pénzintézeteket monopolhelyzetbe hozza a pénzváltási tevékenység területén. Varga elmondta, hogy Angliában is csak a hitelintézetek végezhetnek pénzváltási tevékenységet. Ez nem összeegyeztethetetlen az Európai Unió előírásaival.
(MTI)
Ajánlat:
Korábban:
Zöld út a pénzmosás elleni uniós irányelvek előtt
(2001. október 11.)
Magyarország továbbra is rajta van a pénzmosási feketelistán
(2001. szeptember 13.)