Mégsem lesz szociális áramtarifa

Szociális áramellátást kaphatnak 2003-tól azok a háztartások, amelyek erre az új, részben versenypiaci helyzetben rászorulnak. Amennyiben a honatyák is elfogadják december 18-án az új villamosenergia-törvénytervezetet, úgy elsősorban az ágazat bírságait fordítanák e célra. A korábbi elképzelések még úgy szóltak, hogy "szociális áramtarifa" jönne létre a rászorulók segítésére.

Szociális áramtarifa helyett szociális villamosenergia-ellátás lesz 2003-tól a lakosság azon rétegei számára, amelyek erre rászorulnak. A villamos energia törvénytervezetének 16. paragrafusa úgy fogalmaz, hogy alapvetően a közüzemi szolgáltatók bírságait kell ezen célra fordítani. Felhasználhatók lesznek emellett az állami, a helyi önkormányzati források, valamint e célra szánt önkéntes hozzájárulások. Tény, hogy a szociális ellátás pontos és részletes meghatározása egy későbbi jogszabály feladata lesz. Azt viszont már most leszögezi a tervezet, hogy szó sem lehet pénzbeli juttatásról. A 2003-tól életbe lépő törvénytervezet országgyűlési végszavazása december 18-án várható.

Eredetileg a kormányzat szociális áramtarifa bevezetését tervezte a rászorulók segítésére. Ezt az elképzelést azonban kezdettől fogva éles támadások érték. A legfőbb ellenérv úgy hangzott, hogy a várható szociális problémákat nem szabad az áramtarifák torzításával megoldani, illetve kezelni. Merthogy ez éppen a tervezettől várt versenypiaci szempontokkal ellentétes. (A törvény életbe lépése lehetővé tenné a nagy iparvállalatoknak, hogy szabadon vásároljanak áramot, ez a piac csaknem egyharmadát jelenti.) A leginkább éles bírálatot az áramszolgáltatók fogalmazták meg, amelyek elutasították, hogy rájuk terheljék ezen kiadást. Márpedig a szociális tarifa éppen ezt jelentette volna. Szóba került az a lehetőség is, hogy a rászorulók száma alapján fizettek volna az áramszolgáltatók, ám ez az észak- és kelet-magyarországi cégekre rakott volna többletterheket, éppen az induló versenypiacon. Ugyanakkor megfogalmazódott az is, hogy Kelet-Németországban is a kormány vezette le az egyesítés utáni áremelkedés keltette szociális feszültségeket.

Egyébiránt ma is többfajta megoldás létezik a kompenzációra, anélkül, hogy külön szervezetet kellene a célra alakítani. A Héra Alapítvány például évi 600 millió forinttal segíti a szegényeket, támogatásának jelentős része azokhoz jut, akik valóban az áramszámláik fizetésére használják fel a pénzeket. Más szektorokban is ismert a kompenzáció, hasonló alapja létezik a Fővárosi Gázművek Rt.-nek, illetve a Budapesti Távhőszolgáltató Rt.-nek. Hogy kiket is érint a szociális ellátás, az egy korábbi felmérésből derül ki. A szociális tarifát kidolgozó munkabizottság jelentéséből kitűnik, hogy bizottsági tagok az évi 600 kilowattórányi fogyasztási szint alatti háztartásoknál látták szükségesnek a támogatást. Ez összesen egymillió háztartást érintett volna, forrásigénye évi 2,5 milliárd forint lett volna. Ugyanakkor a bizottság javasolta az évi 100 kilowattóra alatti háztartások kivételét a támogatottak köréből, mivel ezek nem tekinthetők valódi háztartásoknak, inkább a nyaraló, garázs kategóriába tartoznak. Számuk az adatszolgáltatás szerint 430 ezer, ennyivel csökkent volna tehát a támogatandók száma.

A forrásteremtésre a bizottság - munkájának tavaly márciusi lezártakor - azt javasolta, hogy a támogatást két év után vizsgálják felül az eredményesség szempontjából.

Kubik Pál

(Magyar Hírlap)

Korábban:

A kisebb áramtarifa-emelést a közösből fizetjük
(2001. november 21.)