Bírálta a kampányfinanszírozás rendszerét az ÁSZ

Rossz a választási kampányok pénzügyi szabályozása, és kevés a képviselőjelöltenként a kampány során elkölthető 1 millió forint - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke csütörtökön. A szervezet vezetője közölte azt is, hogy jövőre 4,2 milliárd forintos költségvetési támogatásból mintegy 8000 milliárd forint felhasználását ellenőrzik majd a számvevők. A sajtótájékoztatón elhangzott: az ország 3200 önkormányzata közül 300 végez érdemi gazdálkodást.

Rossz a kampányfinanszírozás rendszere

A dabasi időközi országgyűlési képviselőválasztás kampányának vizsgálata megerősítette az Állami Számvevőszék korábbi álláspontját, amely szerint rossz a választási kampányok pénzügyi szabályozása - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Kovács Árpád, a szervezet elnöke. Kovács Árpád szerint meg kellene határozni, hogy mikor kezdődik a kampányidőszak, milyen kiadások számolhatók el dologi költségként, és szankciórendszer felállítására is szükség volna.

Az ÁSZ elnöke elmondta: a szervezet szerint szükséges a választási kampányban képviselőjelöltenként elkölthető 1 millió forintos kvóta emelése. A kampánynak ugyanis vannak fix költségei, melyek mindenképp jelentkeznek: ezeket, és a többi felmerülő kiadást már nehéz fedezni a jelöltenkénti 1 millió forintból. Kovács Árpád hozzátette, hogy éppen ezért örült, amikor a két legnagyobb párt képviselői megegyeztek a kvóta 2 millió forintra emelésében, bár az alkut - az MSZP visszakozása miatt - végül is nem kötötték meg.

8000 milliárd forint sorsát vizsgálják

Idén 3,4 milliárd, jövőre pedig 4,2 milliárd forintos költségvetési támogatásból az Állami Számvevőszék évente 8000 milliárd forint sorsát ellenőrzi - hangzott el a sajtótájékoztatón. A számvevők jövőre 40 - a 2001-ről áthúzódó vizsgálatokkal együtt 60 - ellenőrzést végeznek. Ezek közül Kovács Árpád kiemelte a Magyar Televízió, a MÁV, az MTI, a Postabank és a központi egészségügyi intézmények, valamint a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának ellenőrzését. Kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy vizsgálataik során a Széchenyi terv finanszírozását is ellenőrizni fogják.

A számvevőszék kiemelt feladatának nevezte az elnök az ország alkotmányos gerincét adó intézmények négyévenkénti ellenőrzését. Jövőre a Miniszterelnöki Hivatal, a Belügyminisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium, a bíróságok és a köztársasági elnök hivatala gazdálkodásának ellenőrzésére kerül sor. Kovács Árpád elmondta, hogy az ellenőrzések eredménye az új kormány hivatalba lépése idejére elkészül.

Az önkormányzatok többsége csak pénzelosztást végez

Az önkormányzatok esetén az ÁSZ nem reprezentatív minta alapján választja ki azt a háromszázat, amelyet évente ellenőriz. A mintába ugyanis mindig bekerülnek a problémás gazdálkodású helyhatóságok, melyeket akár egymás utáni években is vizsgálhatnak a számvevők; így fordulhat elő, hogy az önkormányzatok gazdálkodásáról megjelenő adatok az átlagosnál kedvezőtlenebbek. Az elnök elmondta: jövőre ellenőrzik azokat az önkormányzatokat, melyeknél korrupció gyanúja merült fel a csatornaépítések kapcsán.

Az ÁSZ tapasztalatairól szólva Kovács Árpád elmondta: az országban működő mintegy 3200 önkormányzat közül 2900 csak pénzelosztást végez, érdemi gazdálkodásról mindössze 300 helyhatóság esetében beszélhetünk. A számvevők vizsgálataiból az derült ki, hogy a helyhatóságokra igencsak jellemző a túlvállalás, mert az önkormányzati beruházások mintegy 40 százaléka befagy, és az önkormányzatok hajlamosak arra is, hogy politikai döntéseik anyagi következményeit ne vegyék figyelembe.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

ÁSZ

Korábban:

Nem jár kétmillió képviselőnként
(2001. december 11.)