Az egyes értékpapírok

Összeállításunkból mindefajta értékpapírról megtudhatja a legfontosabbakat.  

A kötvény olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója azt vállalja, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszeget és annak előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, illetve az általa vállalt esetleges szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának a lejáratkor megfizeti. A kötvény névre szóló (nyomdai úton előállított, vagy dematerializált) értékpapír. Ellenkező kikötés hiányában a kibocsátóval szembeni úgynevezett nem biztosított pénzkövetelést testesít meg, így annak kibocsátására kizárólag az állam, az MNB, az önkormányzatok, nemzetközi szervezetek, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepei jogosultak. A kötvény átruházható. Az átruházással a kötvényből eredő valamennyi jog átszáll az új kötvénytulajdonosra.

A kötvény általában kamatozó értékpapír, de a fogalmi meghatározásból is kitűnik, hogy a kötvény hozama igen változatos lehet:

• előre meghatározott fix vagy változó kamat,
• kibocsátó által teljesítendő szolgáltatás, pl. telefonkötvény,
• kibocsátó által biztosított jogosítvány - a társasági törvény szerint a részvénytársaság jegyzési jogot biztosító kötvényt, valamint átváltoztatható kötvényt bocsáthat ki.
• osztalék típusú hozam a kamat mellett vagy ahelyett.

A kötvények futamidejét tekintve kötelező törvényi előírás nincs. A gyakorlat rövid - 1 évnél rövidebb -, közép - 1 és 5 év közötti -, hosszú - 5 év feletti - futamidejű, valamint örökjáradék - lejárat nélküli, végtelen futamidejű - kötvényeket különböztet meg.

Ha a kötvény futamidejének lejártával a kibocsátó nem teljesít, végrehajtási vagy csőd-, felszámolási eljárásnak van helye. A kötvények mögött - az államkötvény kivételével - garancia nem áll. A kötvényen alapuló követelés nem évül el, névértékben mentes mindennemű adó és illeték alól. Az illetékmentesség magánszemélyek esetében a kötvény után járó kamatra is kiterjed. Lássunk néhány speciális kötvényt.

Államkötvény: az állampapírok fajtájába tartozó értékpapír, amelyet az állam (MNB) az adósságának a fedezésére bocsát ki. Kibocsátásakor az állam arra vállal kötelezettséget, hogy az állampapírt megvásárló félnek - a kölcsönadónak - adósságot törleszt, kamatot és járadékot fizet az értékpapírban részletezett tartalommal. Az államkötvény az állam hosszú lejáratú adósságát megtestesítő értékpapír, amely mögött állami garancia áll.

Önkormányzati kötvény: olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet az önkormányzat bocsát ki, annak érdekében, hogy a gazdálkodásához szükséges pénzeszközöket biztosítsa. Az önkormányzati kötvény mögött garancia nem áll. Ha a kibocsátó lejáratkor nem képes teljesíteni, végrehajtási eljárásnak van helye. Az egyéb gazdálkodó szervezetekkel ellentétben azonban a végrehajtás sikertelensége esetén az önkormányzatokkal szemben felszámolási eljárás nem kezdeményezhető. (Fizetésképtelenség esetén adósságrendezési eljárásnak van helye.)

Jegyzési jogot biztosító kötvény: a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében a részvénytársaság elhatározhatja olyan névre szóló kötvény kibocsátását, amely utóbb, az alaptőke új részvények nyilvános forgalomba hozatalával történő felemelésekor - a részvényeseket követően - jegyzési jogot biztosít. A jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásával a részvénytársaság kívülálló személyektől kötvény formájában hitelt vesz fel. Amennyiben a kötvény futamideje alatt a társaság alaptőke-emelést hajt végre, a kötvény a tulajdonosai számára - a részvényeseket követően - jegyzési jogot biztosít. A kibocsátó a futamidő lejártával köteles a kötvény alapján teljesíteni.

Átváltoztatható kötvény: a részvénytársaság az alaptőkéjének feléig olyan névre szóló kötvényt hozhat forgalomba, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani. Az átváltoztatható kötvény kibocsátásával a részvénytársaság hitelt vesz fel. A kötvénytulajdonosok a futamidőn belül, a közgyűlés által meghatározott időtartam alatt írásban - a kötvényeknek az igazgatóság részére történő benyújtásával - kötvényeik helyébe részvényt igényelhetnek. Ha a kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékénél alacsonyabb összeggel bocsátották ki, a bejelentéssel egyidejűleg a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözetet a részvénytársaságnak meg kell fizetnie. Az átváltoztatást követően a részvénytársaság az éves beszámoló elfogadásakor hoz határozatot az alaptőke felemeléséről. Átváltoztatás hiányában a kötvényt lejáratkor vissza kell fizetni.