A gazdaság sínyli meg a késői EU-csatlakozást

Magyarország uniós csatlakozásának időpontja hatással lesz az ország gazdasági fejlődésére. Az Ecostat gazdaságelemző intézet több forgatókönyvet is végiggondolt. A lényeges különbségek a külső és belső feltételrendszerekben mutatkoznak meg.

Az Ecostat számításai szerint - amennyiben az ország 2005-ig csatlakozik az EU-hoz - úgy a gazdasági növekedés 2002-2005 között 4,2 százalék, 2010-ig 4,7 százalék, míg 2011-2015 között 5,2 százalék lesz. Ha az EU-csatlakozás elhúzódik, vagy ha meg is történik, de nem lesz érdemi forrásbeáramlás az országba, akkor több fejlődési nehézség is jelentkezhet - véli az Ecostat.

Számításaik szerint ebben az esetben a növekedésnek lesznek 4-5 százalékos fellendülő és 2-3 százalékos alacsony szakaszai. Az átlagos ütem azonban még mindig 3 százalék körüli lehet, amely az uniós átlagot kissé meghaladja. A pesszimistább feltételezés szerint Magyarország relatív helyzete összességében csak kevéssé javul, és 15 év alatt csupán 10 százalékpontos közeledés képzelhető el.

Az Ecostat optimista, de még reálisan elképzelhető fejlődési változata alapján a magyar gazdaság fejlettsége 2015-re az EU akkorra feltételezett fejlettségének a 80 százalékát is elérheti. Ennek megfelelően az export valamivel meghaladja a 7 százalékot, az import az első időszakban 8 százalék körül, később az export ütemével megegyezően növekszik.

A háztartások megtakarításai 2010-ig évi 3,8 százalékkal, 2011-2015 között 4,1 százalékkal bővül. Az Ecostat véleménye szerint Magyarországnak választási lehetősége van a belépésig. El kell eldönteni, hogy ebben az időszakban mennyire szükséges az infláció mérséklésére koncentrálni, illetve nagyobb költségvetési és fizetési mérleg hiány mellett a gazdaság gyorsabb korszerűsítését, az infrastruktúra fejlesztését támogatni.

(MTI)

Ajánlat:

Ecostat

Korábban:

Drasztikus gázáremelés az EU-csatlakozáskor?
(2001. júlus 30.)