Kötelező alapot javasolnak a végkielégítéshez

A jövőben a cégeknek végkielégítési alapot kell létrehozniuk, és a munkahely-leépítés előtt kötelező lesz a vezetésnek a dolgozókkal konzultálni - döntöttek nemrég az uniós munkaügyi miniszterek.

Az uniós munkaügyi miniszterek és az EU Bizottság a napokban készült el a három részből álló akciótervvel, amely a december 14-ei laekeni csúcs fő határozatai között szerepel majd, és további strukturális jellegű reformot javasol a tagállomoknak. A két legfontosabb EU-szervezet képviselői egyetértettek abban, hogy a jövő Európájának nagyobb erőfeszítést kell tennie, hogy a munkerő-piac jobban ellenálhasson a gazdasági lassulásnak.

A 2000 márciusában, a portugál elnökség alatt megalkotott lisszaboni stratégia nem kevesebbet tűzött a tagállamok elé, minthogy 2010-re a teljes lakosságnál 70 százalékos ezen belül a nők esetében 60 százalékos foglalkoztatást érjen el az unió. A célt finomhangolták az idén márciusban Stockholmban tartott Európai Tanács értekezleten: 2005-re a 67 százalékos, illetve a nőknél 57 százalékos foglalkoztatás elérése a kívánatos. Ezt akkor kiegészítették azzal, hogy a most csúcson lévő korosztály (a 4 év múlva 55-64 évesek) legalább felének legyen munkahelye.

A 2000-ben derülátó politikai vezetés azt a célt tűzte ki, hogy a kormányok koncentráljanak továbbra is az aktív foglalkoztatás-politikára, és további szociális erőfeszítéseket tegyenek a munkavállalók érdekében. Az utóbbi politikát erősíti a megegyezés a kötelező végkielégítési csődalap bevezetéséről, ami a munkáltató csődje esetén biztosít garanciát a munka nélkül maradtaknak. A háromhavi bérnek megfelelő összeget a vállalatoknak külön alapba kell gyűjtenie. Ezzel elérhető, hogy egy esetleges csőd ne a munkavállalót fossza meg jogos követelésétől.

A cégek átszervezése vagy egyéb, jelentős leépítéseket magukban hordozó döntések előtt az igazgatóságnak kötelező lesz konzultációra hívni a dolgozókat, bár ennek bevezetésére még nem sikerült határidőt szabni. Abban viszont konkrét döntés született, hogy a külföldi munkavállalók ezentúl haza (vagy másik uniós országba) viheti az általa korábban befizetett társadalombiztosítási járulék befizetésével szerzett jogait.

Előrelépés a munkaerőpiacon

A 2000-es év volt hosszú idők legjobb éve az uniónak, már ami a munkaerőpiacot illeti. 1997 és 2000 között a nagy eséssel 8,3 százalékra esett vissza a munkanélküliségi ráta, miközben 3,3 százalékkal növekedett az unió gazdasága. A 3 év alatt 2,8 millió munkahely jött létre. Azóta történt lassulás és a terrortámadások után talán a közös akcióknak köszönhetően a munkanélküliek aránya csökkent: ma az eurózóna átlaga 8,3 százalék, miközben a jól teljesítő britek és svédek 5 százalékának köszönhetően az uniós átlag 7,7 százalék. (Összehasonlításul az október végi magyar adat 5,5 százalék.)

Rajczy Gábor

(Magyar Hírlap)