Noyer: az új tagoknak várniuk kell az eurócsatlakozással

A valutauniós jegybank (EKB) alelnöke, Christian Noyer szerint a majdani új EU-tagoknak belépésük után még várniuk kell az euró meghonosításával. A valutauniós jegybank nem először inti türelemre a tagjelölteket, uniós pénzügyi körökben azonban folyamatosan zajlik a vita arról, hogy a majdani kelet-európai új tagországoknak mikor lenne üdvös belépniük az euróövezetbe.

Christian Noyer, a valutauniós jegybank alelnöke egy pénteki londoni EU-bővítési értekezleten megerősítette, hogy a jelöltek az EU-csatlakozás után legkorábban két évvel lehetnek az euróövezet tagjai. Részletezés nélkül hozzátette: egyes jelölt országoknak érdemes lenne az előírt két évnél is hosszabb időt eltölteniük az euróövezetbeli tagságra felkészítő ERM II. árfolyamrendszerben, mert ez lehetővé teszi számukra, hogy az előkészületi időszakban megtarthassák kiigazítási eszközként saját árfolyampolitikájukat.

Az EKB alelnöke szerint az új EU-tagoknak gondokat okozhat a tőkeáramlás felszabadítása is, ha pénzügyi rendszerük nem elég erős, vagy ha árfolyamrendszerük nem eléggé rugalmas.

Noyer azt mondta: az EKB az új tagok kedvéért nem fogja emelni jelenlegi 2 százalékos 12 havi felső inflációs célszámát. Az alelnök ezt azokkal a sajtóértesülésekkel kapcsolatban közölte, amelyek szerint a valutauniós jegybank a majdani új tagok várhatóan magasabb inflációja miatt saját árstabilitási céljai módosítására készül. "Ez nem fog megtörténni" - mondta előadásában Noyer, hozzátéve: sem a piac, sem a kormányok nem várhatják el az EKB-től az inflációs cél megváltoztatását az új tagok miatt.

A jegybank alelnöke azt mondta: nem a jelenlegi, hanem a majdani új tagországokat fenyegetnék kockázatok a túl gyors valutauniós csatlakozás esetén, a "többiekre ez nem gyakorolna rettenetes hatást".

A valutauniós jegybank nem először inti türelemre a tagjelölteket, uniós pénzügyi körökben azonban folyamatosan zajlik a vita arról, hogy a majdani kelet-európai új tagországoknak mikor lenne üdvös belépniük az euróövezetbe. Nemrégiben - több korábbi szakmai állásfoglalással gyökeres ellentétben - az új EU-tagországoknak az uniós belépéssel egyidejű eurócsatlakozását javasolta például a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) két vezető szakértője.

Willem Buiter, az EBRD főközgazdásza és Clemens Grafe elemző február elején megjelent munkairatában feleslegesnek és költségesnek nevezte azt az uniós előírást, amely az euróövezetbeli tagság előtt legalább két évi várakozást ír elő a csatlakozásra pályázóknak az ERM II. árfolyamrendszerben. A két szakértő szerint az eurócsatlakozásra várakozó országoknak az EU-belépés után mindenképpen le kell mondaniuk a tőkeáramlás ellenőrzéséről, és ez valutáikat spekulációs támadásoknak tenné ki a két év alatt.

A két EBRD-közgazdász elvetendőnek tartotta azt is, hogy a majdani valutauniós tagoktól a csatlakozás feltételeként megkövetelik az infláció és a kamatszint leszorítását az euróövezetbeli szintre. A szakértők szerint az inflációs konvergencia teljesítésének eszköze éppen a valutauniós tagság, vagyis az infláció leszorításának csatlakozási előfeltételként történő előírása "olyan, mintha a szekeret fognánk a ló elé".

Buiter és Grafe szerint a maastrichti feltételgyűjtemény sok más eleme sem egyéb "üres rituálénál", amelyeknek semmiféle értelmes céljuk nincs.

Az EBRD-közgazdászok elemzésének megjelenése előtt alig néhány nappal óvta az euró idő előtti meghonosításától a majdani új EU-tagokat az ugyancsak londoni székhelyű Európai Bankszövetség (EBF). A 3 ezer uniós bank alkotta szervezet kedden kiadott jelentése szerint az új tagországokban az EU-csatlakozás után egy ideig áremelkedésre kell számítani, és ezért nem szabad lemondaniuk a saját árfolyampolitika nyújtotta rugalmasságról. Ha nem tudják leértékelni valutájukat, exportjuk versenyképtelenné válhat - állt az elemzésben. Az EBF szerint a leértékelés eszközétől megfosztva az új tagországoknak még fájdalmasabb és elhúzódóbb kiigazításra kellene számítaniuk, mint egyébként.

Biuter és Grafe azonban a saját árfolyampolitikát "erősen túlértékelt árucikknek" nevezte februári elemzésében.

Az EBRD-hez hasonlóan a mielőbbi eurócsatlakozást szorgalmazta nemrég a lengyel jegybank elnöke is. Leszek Balcerowicz egy február végi londoni szakkonferencián azt mondta: az átmeneti időszak alatt a kis, nyitott gazdaságú új EU-tagok komoly turbulenciáknak lennének kitéve. - Minél rövidebb ez az időszak, annál rövidebb ideig tart a turbulencia is - mondta. A lengyel jegybank vezetője megalapozatlannak nevezte azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a kelet-európai tagok túl gyors csatlakozása az euróövezethez aláásná a valutaunió stabilitását.

Balcerowicz szerint egyes tagjelölt országokban az infláció és az államháztartási hiány máris sokkal nagyobb mértékben megközelíti az EU-normákat, mint amennyire az eurófelkészülés ugyanezen szakaszában megközelítette például Görögországban.

(MTI)