Az adósság elsősorban a költségvetési hiány és az új állami kölcsönök miatt nőtt, amelyeket a képviselőház jóváhagyott - mondta az újságíróknak Vladimíra Ríhová, a tárca sajtóosztályának munkatársa.
Az adósságállomány növekedésébe az is közrejátszott, hogy a parlament ötmilliárd koronát hagyott jóvá a szövetkezeti önsegélyző pénztárak veszteségeinek fedezésére, és 4,15 milliárd koronát utalt ki a gazdák aszálykárainak fedezésére.
Tavaly az ország belső adóssága a 2000. végi 269,9 milliárd koronáról 336,2 milliárdra növekedett. Ugyanakkor a külső adósság tetemesen csökkent, mégpedig 19,7 milliárd koronáról 8,8 milliárd koronára.
A pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint az egész közszféra adóssága a tavalyi év végén elérte a 418,3 milliárd koronát. Ez a cseh GDP 19,6 százalékát teszi ki. Az EU-beli valutauniós tagsághoz rendelt, úgynevezett maastrichti kritériumok szerint ez az adósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, vagyis a cseh szint ettől jócskán elmarad.
A cseh államadósság 1997-től növekszik, amikor 173,14 milliárd koronát tett ki. Jirí Rusnok pénzügyminiszter nemrégiben kijelentette, hogy az államadósság 2007-ig fog növekedni, majd fokozatosan csökkenni fog. Az amerikai Standard and PoorÍs hitelminősítő kedden megerősítette Csehország valamennyi besorolását, beleértve az ország hosszú futamú devizaadósságára érvényben tartott, elsőrendű kategóriába tartozó A mínusz besorolást, stabil kilátással. Az intézet elsősorban Csehország jelentős pénzügyi rugalmasságával, éppen a GDP-arányosan csekély adósságával indokolta az osztályzat fenntartását.
(MTI)
Korábban:
Kelet-Európában a csehek és a magyarok a legelégedettebbek a gazdasággal
(2002. március 18.)
Nem hiányzik a könyvtárából?
Mester Sándor: Multimóka - Nemzetközi cégek alulnézetből