Berényi elmondta, hogy az idei év első hat hónapjában az ajánlatkérők 1779 közbeszerzési eljárást bonyolítottak le, ami 4 százalékkal több, mint 2000 azonos időszakában. Véleménye szerint a közbeszerzési törvény 1999. évi módosítása eredményének tekinthető, hogy a tárgyalásos eljárások aránya a tavaly első félévi 25,7 százalékkal szemben az idén 19,8 százalékra mérséklődött.
Az 1779 eljárásból 1393 volt nyílt, 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A meghívásos eljárások száma mindössze 34-et tett ki, arányuk 0,1 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nyílt eljárások részaránya az összes közbeszerzésen belül értékét tekintve 8 százalékponttal csökkent. Ilyen módon 209 milliárd forint értékű beszerzésről döntöttek, ami 43 milliárddal több, mint egy évvel ezelőtt. A tárgyalásos eljárások értéke 73,8 milliárdot tett ki, 4,3 százalékponttal többet, mint tavaly az első hat hónapban. A meghívásos eljárások értéke 13,2 milliárd volt, ez 3,8 százalékpontos növekedés.
A közbeszerzési eljárások értékét tekintve 41,2 százalékos az önkormányzatok és intézményeik részesedése, 24,2 százalékát a központi költségvetési szervek és intézményeik, 19,3 százalékát a közszolgáltatók, míg 9,3 százalékát a támogatásban részesített szervezetek írták ki.
A kis- és középvállalkozások 1147 közbeszerzési eljárást nyertek meg, az összes eljárás 67 százalékát 178,4 milliárd forint értékben, ami az összérték 60,3 százaléka. Egy évvel korábban mindössze 544 eljárásban hirdették ki győztesnek a kis- és középvállalkozásokat, 59 milliárd forint értékben. Külföldi székhelyű ajánlattevők 89 tendert nyertek meg, az összes eljárás mindössze 5 százalékát 21,5 milliárd forint értékben, ami a közbeszerzések összértékét tekintve 7,3 százalékot jelent. Ez az érték 2000 első fél évében 49,3 milliárd forint volt.
Berényi Lajos elmondta, hogy a közbeszerzési törvény módosítására tett javaslat, amely többek között egyszerűsítené a pontrendszert, a tenderkiírást kiegészítené az alkalmatlanság feltételeivel, továbbá a Közbeszerzések Tanácsának valamilyen szintű ellenőrzési jogosítványt biztosítana - többségében beépült az Igazságügyi Minisztérium által készített normaszövegbe. Bár a közbeszerzési törvény módosítása az első félévi jogalkotási menetrendben szerepelt, az mégis csak az őszi ülésszakon fog az Országgyűlés elé kerülni. Magyarország e területen nem kér átmeneti halasztást a csatlakozási tárgyalások során, hiszen a magyar közbeszerzési törvény 80 százalékban már most is EU-konform.
A közbeszerzési döntőbizottság az első fél évben 415 eljárást bírált el, 132-vel többet, mint egy évvel korábban. A testület 74 esetben megszüntette az eljárást, 120 alkalommal elutasította a jogorvoslati kérelmet, 96 ügy még folyamatban van, míg 125 esetben jogsértést állapított meg - sorolta az elnök az idei évre vonatkozó adatokat. Ezen belül 75 alkalommal megsemmisítették az ajánlatkérő döntését, 25 esetben pedig bírságot szabtak ki. A döntőbizottság határozataival kapcsolatban az első fél évben mindösszesen 42 esetben nyújtottak be keresetet a Fővárosi Bírósághoz, azonban ezekben a perekben jogerős bírósági döntés még nem született.
A Berényi Lajos által ismertetett számok szerint a magyar GDP-hez viszonyítva a közbeszerzések éves értéke 5 százalékot tesz ki, míg ez az arány az EU-tagországok átlagában 8-10 százalék. Ennek oka, hogy a fejlettebb országokban a költségvetési szervek nagyobb összegeket költhetnek el, továbbá a magyar közbeszerzési törvény több kivételt enged meg, mint az EU hasonló jogszabálya. A tanács elnöke szerint az idén összességében 600 milliárd forint értékű közbeszerzés valósul majd meg, ami 80 milliárd forinttal haladná meg a múlt évi tényszámot.
(MTI)
Ajánlat:
Korábban:
Módosul a közbeszerzési törvény a visszaélések miatt
(2001. február 16.)