Árrobbanás a hazai földpiacon

Az elmúlt két hónapban megugrottak a hazai földárak: egymillió forintot is kínáltak egy hektár termőföldért az addig szokásos 200-250 ezer forinttal szemben. A napokban hatályba lépett a földtörvény módosítása, amely szigorítja a vétel és bérlet feltételeit. A törvényt több agrárszervezet és párt megtámadta az Alkotmánybíróságon, s erre készül a bankszövetség is.

Zalai, somogyi, Pest környéki birtokokért minden pénzt megadnak, értesült a Magyar Hírlap. De az árak más térségekben is megugrottak. Február 22-e emlékezetes dátum a magyar földjog történetében. A módosított törvény 60 napot adott arra, hogy még a régi passzusok alapján köthessenek adásvételi-haszonbérleti szerződéseket. Utána új prioritási sorrend lesz az elővételi és előbérleti jognál. Emiatt egy földet előbb a helyi családi gazdálkodók, családtagjaik, a Nemzeti Földalap, majd a 12 állami gazdaságot privatizáló magánszemélyek, a helyben lakók, a régi bérlők vásárolhatnak meg, illetve bérelhetnek, és csak ezután jönnek más vevő-, illetve bérlőjelöltek.

Így nem véletlen, hogy hirtelen rengeteg új bérleti és adásvételi szerződés köttetett - hogy mennyi, arról még nincs naprakész információ. Azt is csak sejteni lehet, hogy az állami földekből 150-200 ezer hektárt bérelnek külföldiek.

Ez az adat azért is lenne fontos, mert az utóbbi napokban kiderült: egyes új bérleti szerződések a korábbi bérleti díjak négyszeresét, hatszorosát tartalmazzák. Egy átlagos minőségű föld hektárját ezek után évente 40-80 ezer forintért adják ki tulajdonosai. Ezt kigazdálkodni szinte lehetetlen: búzatermesztésből, kukoricatermelésből egy hektárról jó évben lehet 30-40 ezer forintnyi nyereséget kigazdálkodni.

Valószínűleg nem is a nyereséges gazdálkodás a cél e területeken, hanem a szerződéssel szerzett jog: 8-10 évig e területeket a tőkeerős cégek bérlik, s ők képesek kivárni azt az időt, amikor már fel kell oldani a jogi személyek és külföldi magánszemélyek földvételi moratóriumát.

Ennyi idő elteltével már egészen biztosan az Európai Unió (EU) része lesz Magyarország, s szinte biztos, hogy a föld ára is rohamosan emelkedni fog. Emellett nem szabad feledni, hogy a földműveléshez a közösségben számottevő agrártámogatás jár, nem beszélve arról, hogy a magyar területek minősége általában sokkal jobb, mint az EU-ban, amihez még egy sor előny társul. Vagyis ma, pontosabban ma már nem, de néhány nappal ezelőtt még érdemes volt nagyobb összegeket is földbérletre, illetve vételre fordítani. Ezzel tisztában voltak a bérelt területeken gazdálkodó szövetkezetek, gazdasági társaságok, nagyobb egyéni vállalkozók egyaránt.

Ahogy tisztában vannak vele azok az állami gazdaságok, amelyeket az utóbbi hónapokban privatizált sajátos módszerrel az ÁPV Rt. helyett az MFB Rt. A hírek szerint ezek a cégek, illetve új tulajdonosaik is megpróbáltak gyorsan földhöz jutni, annak ellenére, hogy számukra a közelmúltban biztosított 10 éves bérleti szerződéssel több ezer hektárt az ÁPV Rt.

Nem véletlen, hogy számos frekventált térségben akár egymillió forintot is kínáltak egy hektár föld vételére, 10-15 ezer helyett 40-80 ezer forintot az éves bérletre.

Az is igaz, hogy az ország számos területén szinte alig volt mozgás a földpiacon, s nem emelkedtek az árak.

Szakértők szerint a következő hónapokban ismét a pangás és alacsony árak jellemzik majd a földpiacot, mivel a vételre és bérletre jogosult személyek, szervezetek nem tartoznak a tőkeerős befektetők közé.

Nagy kérdés lehet, hogy ezeket a szerződéseket, de még inkább a február 22-e után kötendő, már a prioritási sorrendet figyelembe vevő bérleti szerződéseket mennyiben érinti egy majdani esetleges negatív alkotmánybírósági döntés.

Az Alkotmánybíróság megkezdte a kifogásolt agrártörvénycsomag vizsgálatát

Az alkotmánybírák megkezdték az agrártörvénycsomag elemzését - értesült a Magyar Hírlap.

Pálffy Ilona, a bírói testület főtitkára a lap kérdésére elmondta, mostanáig több mint 10 beadvány érkezett. Csak néhány nevezhető azonban érdemi indítványnak, a legtöbb csupán a sürgős elbírálást szorgalmazza. A főtitkár emlékeztetett rá, hogy soron kívüli eljárásra a jogszabály szerint két ügycsoportban van mód: választási ügyekben és a köztársasági elnök indítványa alapján. Az államfő - mint ismeretes - az agrárügyben nem kereste meg az Alkotmánybíróságot.

A Magyar Agrárkamara, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, az agrárszakszervezetek szövetsége, a Medosz, a Centrum Párt már eljuttatta beadványát az Alkotmánybírósághoz. Idő kérdése, és elkészül a Magyar Bankszövetség beadványa is. - szervezetek eddig 16 ponton támadták meg a tavaly decemberben elfogadott, a termőföldről, a Nemzeti Földalapról, a földkiadó és földrendező bizottságokról szóló törvényekből álló földtörvénycsomagot. - pontok alapján kiderül, hogy a szervezetek szerint a termőföldről szóló törvény módosítása sérti az alkotmány jogállamelvvel, a korlátozhatatlan alapjogi tartalom elvével, a piacgazdasági elvvel és a tulajdoni formák egyenjogúságának elvével, a vállalkozáshoz való jog és a gazdasági versenyszabadság elvével, a szövetkezetek támogatására vonatkozó princípiummal, a tulajdongaranciával, a kisajátítás elvével, és a diszkriminációellenes biztosítékokkal kapcsolatos rendelkezéseit.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog
(az Üzlet Negyed jogszabály-ismertetése)