A magyar vállalatok 90 százaléka szerint Magyarország 2003- 2005-re megfelelően felkészült lesz arra, hogy az EU teljes jogú tagja legyen. A térség többi országának vállalkozói már csak átlag 61 százalékban gondolkodnak hasonlóan hazájukról.
Az európai kamarai szövetség, az Eurochambres tíz országra kiterjedő felmérésében megkérdezett 260 magyar cég, többségükben 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalat saját kilátásait is derűlátóan ítéli meg: 69 százalékuk szerint némi ráfordítással vagy akár anélkül is hasznot húzhatnak abból, hogy bekerülnek az unió belső piacára. Ezzel szemben a cégek 5 százaléka véli úgy: a csatlakozás rövid távon végzetes lesz a vállalkozásra - ez az arány nagyjából megegyezik a tíz országból válaszoló közel 1700 cég véleményével.
Felkészültségüket tekintve a magyar vállalatok teljesítménye nagyjából megfelel a tíz ország átlagának, ezen belül a szabadalmak, a fogyasztóvédelem és a versenyszabályozás tekintetében a legjobb a helyzet, de még az olyan problémásabb területeken, mint a környezetvédelem vagy a termékminősítés sem maradnak el a jelöltek legtöbbjétől. Ez utóbbi területen a magyar vállalatok szerint további 3,6 évre van szükség arra, hogy az uniós szabályokat betarthassák.
A jelentésből az is kiderül, hogy a magyar cégek kétharmada képesnek tartja magát arra, hogy a fontosabb területeken még ebben az évben EU-konform módon működjön. Vélik mindezt annak ellenére, hogy több mint felük még nem kezdte meg az uniós szabályozások alkalmazását, több mint 80 százalékuk pedig még fel sem mérte, ez mekkora költségekkel jár majd.
A magyar vállalatok leginkább a magyarországi piac viszonyainak átláthatóságát, ezen belül a versenyszabályok, az állami támogatások átláthatóbb rendszerét várják az EU-tagságtól, úgy vélik ugyanakkor, ugyanezen a piacon élesebb versenyhelyzetbe kerülnek más tagországok vállalataival szemben. Fontosnak tartják még könnyebb belépésüket az uniós piacra, és hosszú távon versenyképességük növelését remélik ezen a területen is.
Jóllehet, érdekei érvényesítésével a megkérdezettek többsége szívesebben próbálkozik az országon belül, 55 százalékuk - legalább nemzeti kamarán keresztül - fontosnak tartja, hogy Brüsszelben is képviseltesse magát.
(Magyar Hírlap)
Ajánlat:
Korábban:
Derűlátó uniós cégvezetők
(2002. április 3.)