Hrisztyenko a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy Oroszország nem tervez csatlakozást az OPEC-hez, sem pedig kitermelésének csökkentését nem tervezi a júniusban kormány elé kerülő hosszú távú energiastratégia keretében. A terv, amelyről már évek óta vita folyik, a következő két évtizedre határozza meg Oroszország energiastratégiáját. Hrisztyenko elmondta, hogy az utóbbi fél év olajipari döntéseinek nincs közük a hosszú távú stratégiához, azok csupán taktikai lépések voltak. Ezzel utalt az OPEC-nek tett ígéretére, hogy Oroszország az olajexportját mintegy 5 százalékkal, azaz 150 ezer hordóval csökkenti napi átlagban januártól júniusig.
Több elemző megkérdőjelezi a valós exportcsökkentést, sőt egyesek úgy vélik, hogy az orosz olajkivitel folyamatosan nő. Oroszország közel 3 millió hordó saját nyersolajat exportál saját vezetékhálózatán.
Hrisztyenko pozitív mozgást lát a fő orosz olajfajta, az Ural-keverék árának rövid távú alakulásában, elsősorban a közel-keleti események és az iraki export leállítása miatt. Az Ural-keverék hordónkénti ára márciusban átlagosan 22,30 dollárra ugrott, a január-februári alig több mint 18 dollárról. A kormányfő-helyettes várakozásai szerint az olajfajta ára a 20-25 dolláros célsávban marad rövid távon.
A gáziparról szólva a kormányfő-helyettes elmondta: annak ellenére, hogy az állami gázmonopólium, a Gazprom 20 százalékos áremelést hajthatott végre márciusban, hazai viszonylatban gazdálkodása még mindig veszteséges. Éves vesztesége 40-45 milliárd rubel, mintegy 1,5 milliárd dollár.
(MTI)
Ajánlat:
Korábban:
Folyatódik az orosz olajkivitel-korlátozás