Befellegzett a "kényszervállalkozásoknak"

Lehet, hogy az európai uniós csatlakozásunk után megszűnnek Magyarországon az úgynevezett kényszervállalkozások. Európa fejlettebb részében ugyanis szigorúbban tiltják, hogy a munkaadók alkalmazottaikkal vállalkozási szerződésnek álcázott munkaszerződéseket kössenek, mint nálunk. Várhatóan a jövőben sokkal nagyobb védelemben részesítik a részmunkaidőben foglalkoztatottakat is, hiszen az unióban a napi 4-6 órában dolgozókat is ugyanolyan jogok illetik meg, mint akik 8 órát töltenek el munkával.

A magyar munkajog többé-kevésbé harmonizál az európai uniós joganyaggal. Ez a többi között azt jelenti, hogy csatlakozásunkat követően a mai állapotokhoz képest a hazai munkavállalók nem rendelkeznek majd nagyobb jogosítványokkal - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Dabis Erzsébet, a Csongrád Megyei Bíróság munkaügyi szakos megyei bírája, egyetemi oktató. A jövőben is ugyanazokkal a feltételekkel lehet valakinek munkaviszonyát megszüntetni, mint amelyek most is érvényben vannak. Így nem lesz változás abban sem, hogy akinek jogellenesen mondtak fel, azt vissza kell helyezni eredeti munkakörébe, vagy megfelelő mértékű kártérítést kell számára fizetni. Emlékezetes, hogy nem is olyan régen az olasz kormány fel akarta rúgni ezt a szabályt, s ennek addig soha nem látott tüntetés lett a következménye.

Magyarország tehát munkajogi szempontból érett a csatlakozásra, annak ellenére, hogy az Európai Unió szociális chartájának hét munkajogi alapelvéből csak ötöt fogadtunk el - közölte a bíró. Nem írtuk alá például a tisztességes bérhez való jogot. Ez azt jelenti, annyit kell fizetni a dolgozónak munkája után, amennyi nemcsak a megélhetéséhez elegendő, hanem ahhoz is, hogy ne kelljen egzisztenciális problémákkal szembesülnie. Magyarországon ehhez még nem adottak a feltételek. A másik alapelvet, ami a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos, az EU "nyomására" nem látták el a magyar illetékesek kézjegyükkel. Az unióban ugyanis attól tartanak, hogy a tagjelölt országok munkavállalói elárasztják az unió piacát. A szakember elmondta, ettől függetlenül szinte biztos, hogy több ezer hazai munkavállaló fogja majd boldogulását keresni Európa fejlettebb részében. Magyarország ugyanis bármely tagállammal külön köthet kétoldalú szerződést egymás állampolgárainak foglalkoztatásáról, s tavaly óta már a magyar munkajog is foglalkozik a munkaerő-kölcsönzés lehetőségével. Ennek keretében az EU-s tagállamok bármelyike szerződést köthet magyar munkaadókkal arra, hogy bizonyos szakmában meghatározott ideig, előre rögzített létszám erejéig foglalkoztathasson hazai munkavállalókat.

Dabis Erzsébet szerint az öt, általunk is elfogadott munkajogi alapelv nincs kőbe vésve. Nincs előírás arra, hogy a tagállamokban mennyi lehet a táppénz minimális vagy maximális értéke, nincs szabály a nyugdíjak fajtájáról, nem egységesítették az öregséginyugdíj-korhatárt, mint ahogy nincs rendelkezés arról sem, mennyi szabadság adható ki a dolgozóknak. Minden ország maga dönt ezekről a kérdésekről. Ennélfogva szinte biztos, hogy a jövőben is érvényben maradnak a tavaly elfogadott munka törvénykönyvi változások. Vagyis immáron a szabadság megkezdése előtt is felvehető a fizetés, ha a bérfizetési napon a dolgozó nincs a munkahelyén. Vagy egy másik "újdonság", amiről sokan nem tudnak: a munkaadónak írásos nyilatkozatban kell tájékoztatnia alkalmazottjait a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának rendjéről.

Természetesen lesznek komoly változások is, ha belépünk az EU-ba - közölte a megyei bíró. Így lehet, hogy a csatlakozásunk után megszűnnek a "kényszervállalkozások" Magyarországon. Az EU-ban ugyanis komolyabban veszik, hogy a munkaadó költségeinek csökkentése érdekében sem köthet alkalmazottaival vállalkozási szerződésnek álcázott munkaszerződéseket. (Elvileg ezt ma sem lenne szabad megtenni, de a hatóságok általában szemet hunynak.) Ezek a megállapodások nem jók az államnak, hiszen ily módon több milliárd forint adó- és járulékbevételtől esik el évente, de nem jó a munkavállalónak sem, hiszen teljesen kiszolgáltatott helyzetben van, egyedül csak a munkaadónak hoz jelentős előnyöket. Az EU-ban úgynevezett szolgáltatási szerződéseket kötnek, de nem az egyénnel, hanem a munkavállalókat alkalmazottakként foglalkoztató speciális feladatra vállalkozó cégekkel. Egyelőre nálunk még nem találták ki, hogyan akadályozzák meg a kényszervállalkozói szerződések megkötését.

Jelentős változások várhatók a részmunkaidős foglalkoztatást tekintve is. Ami biztos, hogy az unióban ma sokkal nagyobb védelmet élveznek a részmunkaidős dolgozók, mint nálunk. Nyugat-Európában nagyon szigorúan szankcionálják azt a vállalkozást, amely dolgozóitól a velük megkötött munkaszerződésben rögzített négy-hat órás foglalkoztatás helyett - egy másik, illegálisnak tekinthető megállapodás alapján - teljes munkaidőt követel meg. Az EU-ban a részmunkaidőben alkalmazottak munkabére korántsem olyan megalázó, mint nálunk. Ezeken a csatlakozásunkig mindenképpen változtatni kell - állítja Dabis Erzsébet -, akár adó- és más kedvezményekkel kellene ösztönözni a hazai vállalkozókat a részmunkaidős foglalkoztatásra.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Állás
(az Üzleti Negyed rovata)

Karriercentrum
(az Üzleti Negyed szolgáltatása)