Nőtt az infláció májusban

A fogyasztói árak májusban havi összevetésben 0,9 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 10,8 százalékkal emelkedtek. Elemzők előzetesen 10,55 százalékos éves inflációra számítottak. Csakúgy, mint az elmúlt hónapokban, májusban is az élelmiszerárak emelkedtek az átlagosnál nagyobb mértékben. Matolcsy György gazdasági miniszter továbra is 7 százalékos, decemberi éves inflációra számít.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közleménye szerint a maginfláció havi üteme 0,7 százalékos, az éves alapdrágulás pedig 10,3 százalékos volt májusban. Az év első öt hónapjában átlagosan 10,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában, míg decembertől májusig 5,6 százalékos inflációt regisztráltak. A közlemény emlékeztet: a fogyasztói árak áprilisban 10,3 százalékkal drágultak éves szinten.

A statisztikai hivatal szerint az élelmiszerek drágulása 0,52 százalékkal emelte a fogyasztói árak előző hónaphoz mért indexét; leginkább az idényáras élelmiszerek és a sertéshús drágult.

Az egyéb cikkek, üzemanyagok árának emelkedése 0,21 százalékkal, a ruházkodási cikkeké 0,08 százalékkal, a szolgáltatásoké és a szeszes italok, dohányáruké 0,05-0,05 százalékkal növelte a fogyasztói árszínvonalat áprilishoz képest. A KSH közleménye szerint a májusi áremelkedés teljes mértékben piaci indíttatású volt.

Áprilishoz képest az élelmiszerek ára átlagosan 2,1 százalékkal növekedett májusban. Jelentős mértékben, 12,6 százalékkal emelkedett a sertéshús ára, és az idényáras élelmiszerek is 10,6 százalékkal drágultak. A marhahús 2,1 százalékkal, az étolaj 1,8 százalékkal került többe, mint egy hónappal azelőtt.

A statisztikusok szerint májusban az egyéb cikkek, üzemanyagok főcsoportban az átlagosnál nagyobb, 1,3 százalékos volt az áremelkedés, leginkább a járműüzemanyagok 2,8 százalékos drágulása miatt.

Jelentősen, 8,1 százalékkal növekedett a virágok, dísznövények ára. A ruházkodási termékek árai - hasonlóan az áprilisiakhoz - az átlagosnál nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk árának 0,6 százalékos és a szolgáltatások 0,2 százalékos növekedése átlag alatti volt. A tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia esetében az árak összességében nem változtak.

A KSH szerint az elmúlt egy év alatt, 2000 májushoz viszonyítva az élelmiszerek árai 17,8 százalékkal, az átlagot jelentősen meghaladó mértékben emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a sertészsiradék 71, a sertéshús 62, a burgonya 61, a tojás 40, a liszt 36, a szalonna 34, a kenyér 30, a péksütemények 29, a párizsi, kolbász 28, a szalámi, sonka 26, a tej és a cukor 25 százalékkal drágult. A margarin árának 3 százalékos, az étolaj és a rizs 4 százalékos, a csokoládéé, kakaó 5 százalékos és az üdítőitalok 7 százalékos növekedése jóval átlag alatti volt.

A tartós fogyasztási cikkek 1,7 százalékos, a ruházkodási cikkek 5,7 százalékos és az egyéb cikkek, üzemanyagok 6,6 százalékos 12 hónap alatt bekövetkezett áremelkedése szintén átlag alatti volt. A szolgáltatások 10,3 százalékos és a háztartási energia 11,0 százalékos áremelkedése az átlaggal közel azonos mértékű.

Londoni elemzők - jóllehet a májusi inflációs adat meghaladta várakozásaikat - egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a második félévben lassul a pénzromlás üteme, bár ennek okát másban jelölték meg. Charles Robertson, az ING Barings bank térségi elemzője szerint továbbra is az élelmiszerárak átlag feletti drágulása okolható a magas inflációért, de a pénzromlás üteme már júniusban mérséklődik, elsősorban az élelmiszerek áremelkedésének megtorpanása miatt. Robertson ugyanakkor nem vár erős inflációenyhítő hatást a forint árfolyamsávjának kiszélesítéséről. Ezzel szemben Simon Watts, a UBS Warburg elemzője az infláció csökkenését a forint árfolyamának erősödésétől várja, csakúgy, mint Sonja Gibbs, a Nomura International londoni irodájának vezető térségi elemzője. A Nomura várakozásai szerint a következő 3-6 hónapban lesz érezhető az árfolyamsáv-szélesítés hatása, aminek alapján a korábbi 8 százalékról 7,5 százalékra csökkentették éves inflációs prognózisukat.

Az előrejelzéseknél magasabb májusi fogyasztói árindex azt mutatja, hogy az év ötödik hónapjában nem következett be a várt fordulat, ezért a hátralévő hónapokban előtérbe kell kerülnie a dezinflációs politikának ahhoz, hogy a fogyasztói árnövekedés éves üteme ne legyen magasabb 9,3 százaléknál - vélekedtek magyar gazdaságkutatók az inflációs adat nyilvánosságra kerülését követően. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet várakozásai szerint az éves inflációs mutató csak júliusra lesz egyszámjegyű - mondta Belyó Pál igazgató. Hozzátette: éves előrejelzésüket felfelé korrigálták, a korábbi 8,5-9 százalékos helyett már 9,3 százalékos éves inflációra számítanak. Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint a forint erősödésének hatására olcsóbb lesz ugyan az import, ám a növekvő kereslet miatt ez nem feltétlenül érződik majd a belföldi fogyasztói árakban. Hegedűs felhívta a figyelmet arra is, hogy a választások közeledtével a központi költségvetés költekezése erőteljesebbé válik, ami szintén tartósan magas inflációt valószínűsít.

Matolcsy György gazdasági miniszter a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy a forint felértékelődése miatt decemberben 7 százalékos lesz az éves infláció. Hozzátette: a sávszélesítés óta dráguló forint hatására máris csökkentek az üzemanyagárak, vagyis az inflációra gyakorolt pozitív hatás már érződik.

(MTI)

Ajánlat:

KSH

Korábban:

Csak lassan mérséklődik az infláció
(2001. május 28.)

Továbbra is kétszámjegyű az infláció
(2001. május 11.)