A vezérigazgató ezt azzal magyarázta, hogy az acéltermékek árának esése miatt 2,2 milliárd forint árbevételtől esett el a cégcsoport, továbbá a Dunaferr magyarországi acélértékesítése csekély mértékben, 18 ezer tonnával maradt el az előrejelzettől, a nemzetközi piacokon azonban a terv szerint alakult, de ebből kevesebb bevétel származott.
Tóth László rámutatott: az utóbbi években jelentősen csökkent a magyarországi acélgyártás volumene, míg néhány éve még 3,8 millió tonna volt a termelés, addig ez jelenleg csupán 1,5-1,6 millió tonna. Világszerte 830-835 milliárd tonna az acélipari kibocsátás évente, ez a mennyiség tavaly, az acélipar válságának időszakában sem csökkent. A magyar cégeket a válságon túl az Egyesült Államok, majd az Európai Unió protekcionista intézkedései is sújtották.
Az Egyesült Államokban bevezetett védővámok csak kis mértékben érintették a magyar acélipari cégeket, így a Dunaferrt is. A dunaújvárosi cég évente csupán 30 ezer tonna terméket szállít a tengerentúli országba. Tóth László kitért arra, hogy Magyarország az acéltermékek felhasználásban le van maradva. Például az Egyesült Államokban és Németországban 600-700 kilogramm az egy főre jutó acélfelhasználás évente, míg Magyarországon ez mindössze 200-220 kilogramm. Ez az arány - a vezérigazgató szerint - a gazdaság fejlődésével növekedni fog, például az építőipar élénkülése bővülő felhasználást von maga után, továbbá a Gazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium acélpiaci intézkedései, vagyis a magyarországi védővám bevezetése májusban válhat esedékessé.
(MTI)
Korábban:
Nehéz helyzetbe kerül a Dunaferr az uniós vámok miatt
(2002. március 26.)
Az unió vámkontingensekkel védi az európai acélpiacot
(2002. március 21.)