A fővárosi GDP 8 százalékát adja a turizmus

A turizmussal foglalkozott legutóbbi ülésén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége. Az idegenforgalomban illetékes V. kamarai osztály által az ülésre előterjesztett anyag - melynek alapját a Budapesti Turisztikai Hivatal (BTH) megrendelésére a Szemrédi Turizmus Tanácsadó cég készítette tanulmány jelenti - leszögezi: a turizmus jelentősége Budapest gazdasági életében jóval nagyobb az eddig feltételezettnél.

Az úgynevezett szatellit számlarendszer koncepciója szerint elvégzett számítások alapján 1999-ben Budapest turizmusának közvetlen GDP-je 280 milliárd forint volt, ami a főváros összes, 3450 milliárd forint értékű GDP-jének több mint nyolc százaléka. A turizmus 280 milliárdos GDP-jének közel 80 százalékát a tercier ágazatok (kereskedelem, közlekedés, pénzügyek, ingatlan, oktatás, egészségügy) adják, s csak a fennmaradó 20 százalék származik a szorosan vett idegenforgalomból: a szálláshely-szolgáltatásból és a vendéglátásból - írja a Magyar Hírlap.

A külföldi és belföldi vendégek 1999-ben 317 milliárd forintot (GDP-tartalma hozzávetőleg170 milliárd), 2000-ben pedig 365 milliárdot költöttek szállásra, étkezésre, közlekedésre, különböző turisztikai szolgáltatásokra Budapesten. Ez az érték a közületi ráfordításokkal együtt (1999-ben körülbelül 110 milliárdos GDP-tartalommal mintegy 213 milliárd) elérte az 530 milliárdot, ami a becslések szerint Magyarország teljes turisztikai teljesítményének közel egyharmada - miközben a kereskedelmi szálláshelyeknek alig több mint 10 százaléka volt a fővárosban.

A fővárosi turizmus közvetlen és közvetett, továbbá multiplikátor hatásából származó, együttesen mintegy 1000 milliárd forintra becsült árbevételnek (GDP-érték 500 milliárd) az adótartalmát az anyag 230-250 milliárdra becsüli, ami a budapesti lakosok személyijövedelemadó-befizetésével egyenértékű. A szakértők szerint ehhez képest a fővárosi önkormányzat turizmusból származó forrásai szűkösek: 2000-ben az idegenforgalmi adóbevételből 650 millió (ezt a központi költségvetés 1,3 milliárddal egészítette ki), az idegenforgalmi adóalanyok iparűzési adóiból pedig 7,9 milliárd forint adóbevételre tett szert.

A felhasználást illetően az előterjesztés készítői szerint egyértelművé kell tenni, hogy az számít turisztikai célú kiadásnak, amely elsődlegesen a turizmus működését és fejlesztését szolgálja. Ennek alapján ide sorolható a város promóciója, a BTH működésének támogatása, a turisztikai információs rendszer fenntartása és fejlesztése, a legalább kerületi jelentőségű rendezvények támogatása, a turisták biztonságát szolgáló közvetlen intézkedésekre fordított összegek, az olyan infrastruktúra létrehozása (például turistabusz-parkoló), amely a turizmus nélkül fölösleges lenne, valamint a turizmus kutatás- és monitoringrendszerének működtetése. A felmérés javaslatot tesz a pénzfelosztás reformjára is. Ennek értelmében radikálisan növelni kell - három éven belül a jelenlegi négyszeresére, vagyis minimum egymilliárd forintra - a BTH támogatását. A szakértők véleménye szerint helyes lenne, ha a fővárosi turizmusra felhasználható pénzösszeg nem függne lineárisan a befolyó idegenforgalmi adótól, és szükségesnek tartanák a BTH finanszírozásába bevonni a kerületeket és a vállalkozókat, amelyek így a szervezet felügyeletében is arányosan részt vehetnének.

(Nagy Éva - Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Budapesti Turisztikai Hivatal

Korábban:

A turizmus bevételei 13 százalékkal estek
(2002. május 14.)