Műanyag bankjegyekkel a pénzhamisítók ellen

Az eurókészpénz január 1-jei bevezetésével gyakorlatilag egy időben megjelentek - igaz, csak kis mennyiségben - a hamis bankjegyek az euróövezet 12 országában. Az átállás minden eddiginél nagyobb lehetőségeket kínált a hamisítóknak, hiszen az emberek csak most ismerkedtek meg az új pénzzel, így könnyen átcsúszhat a kezük között egy-egy hamisítvány. Szakértők szerint a további hamisításokat a műanyag bankjegyek bevezetésével lehetne elkerülni.

Az euró bevezetése utáni első héten öt esetben találtak hamis eurókat, többek közt Olaszországban, Németországban, sőt egy finn autós például egy 300 eurós bankjeggyel akart fizetni a benzinkútnál, holott ilyen címlet nem is létezik.

A hamisítások kiküszöbölésének érdekében minden euróbankjegyet rengeteg biztonsági jellel láttak el, pontos hamisításuk úgyszólván lehetetlen. Minden bankjegy öt alapvető biztonsági jelet hordoz, köztük a vízjelet, a papíranyagba bedolgozott biztonsági szálat, kidomborodó nyomást, a 20-as, a 10-es és az 5-ös címleten és hologramsávot és egy irizáló sávot, mely erős fény hatására világít. Az 50 és 500-as címleteken egy hologramfolt van, továbbá olyan festékanyag, melynek színe változik, ha a bankjegyet elfordítjuk.

Ezek csupán a látható jelek. Azok számára, akik nagy mennyiségű pénzzel dolgoznak, - boltosok, banki alkalmazottak - továbbá a pénzkiadó automaták számára egész sor egyéb jelet is elhelyeztek a bankjegyeken. Ilyen a csak mikroszkóppal olvasható mikronyomás, a mágneses anyagok, a papírba bedolgozott fluoreszkáló festékek és rostok, melyek fénylenek ibolyántúli vagy infravörös sugárzás hatására. Összesen mintegy 30 különféle biztonsági jel védi az eurót, mely biztonságot jelent a pénzintézeteknek.

Több szakértő már most azt mondja, a kamisítások kivédésére a papír alapanyagú bankjegyek helyett a műanyag pénz lesz a megoldás , hiszen az olyan magas műszaki színvonalú biztonságot jelent, hogy jószerével lehetetlen figyelmen kívül hagyni a hamisítványt. A jövőben olyan biztonsági jeleket kell alkalmazni a bankjegyeken, amelyek mindenki számára könnyen felismerhetőek lesznek, erre pedig a műanyag pénz jelenthet megoldást - vélik a szakértők.

Az első műanyag bankjegyek 1988-ban Ausztráliában kerültek forgalomba. Ma már világszerte évi 100 milliárd polipropilén alapú bankjegyet készítenek. E bankjegyek bonyolult eljárással, különféle szűrők, rendkívül vékony rétegek felvitelével készülnek, és biztonsági jelei jól azonosíthatók. A műanyag másik nagy előnye, hogy a polimer alapú pénzek átlagosan négyszer hosszabb időt bírnak ki a pénzforgalomban, mint a hagyományosak.

Annak, hogy az Európai Központi Bank mégsem a kedvezőbb műanyag mellett döntött egyrészt foglalkoztatási okai vannak, a világon jelenleg ugyanis csupán néhány cég képes műanyag pénz előállítására. A másik ok, hogy amikor az eurókészpénz bevezetéséről szóló döntés megszületett, ez a technológia még nem volt teljesen tökéletes.

Ennek ellenére az euró kétségkívül az egyik legbiztonságosabb pénz a világon, sokkal biztonságosabb, mint megszűnt elődei voltak. Ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy az euró második generációja már polimer alapú lesz.

(Természet Világa-Üzleti Negyed)

Korábban:

Szuperbiztonságos az euró
(2001. szeptember 1.)