A világbajnoksággal kapcsolatban a japánok és a dél-koreaiak is optimisták. Kérdés viszont a gazdasági befektetések megtérülése. A japán Dentsu Társadalomkutató Intézet szerint a szigetország számára 24,8 milliárd dollár termelési értéknövekedést jelenthet a vb-rendezés - az előnyök elsősorban a turistalétszám növekedésének következtében mutatkoznak majd meg.
Dél-Korea 4,7 milliárd dollár hasznot remél, emellett 350 ezer új munkahely megteremtésére ad lehetőséget a vb. Korea tíz teljesen új stadionra, az arénákat megközelítő utakra és a szervezési költségekre 2,4 milliárd dollárt költött.
A jegyeladások kapcsán 600 millió dollár bevételre számítanak a szervezők. Az ázsiaiak egyébként a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint is optimisták: a japánok 82,1, a dél-koreaiak 61,9 százaléka véli úgy, hogy a vb jelentős gazdasági növekedést eredményezhet országuknak. A torna gazdasági mérlegét az eltérő tapasztalatok miatt még ötéves távlatban sem igazán lehet meghatározni, azt viszont majdnem biztos, hogy a 40 ezer főt befogadni képes stadionok a sporteseményt követően kihasználatlanok maradnak (a dél-koreai futball-liga meccseit például alig 20 ezren nézik).
A világbajnokság összehúzhatja a gazdaságot
A korábbi világbajnokságok tapasztalatai azonban nem festenek ennyire optimista képet. Victor Matheson, amerikai közgazdászprofesszor elmondása szerint az 1994-es vb kilenc amerikai helyszíne közül hatnál jelentősen elmaradt a gazdasági növekedés üteme a várttól, sőt a vb valójában négymilliárd dolláros veszteséget generált. Stefan Szymanski, londoni közgazdászprofesszor számításai szerint a labdarúgó-világbajnokság adott évében általában 1 százalékkal még össze is húzódik a gazdaság.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Foci VB 2002
(Az [origo] melléklete)
Korábban:
70 milliárd forintba kerülnek a vb-néző magyar dolgozók
(2002. május 22.)
Dél-Korea fellendülést vár a foci vb-től
(2002. március 28.)
A biztosítók félnek a világbajnokságtól
(2002. március 27.)
A szurkolók is megfizetik a vébé árát
(2002. február 1.)