Jön a nulla kamat?

Magyarországon nemcsak az infláció mutat csökkenő tendenciát, hanem a bankok által fizetett kamatok is. A lakosságot kiszolgáló bankok, az Általános Értékforgalmi Bank kivételével már nem fizetnek évi 2 százaléknál többet, s egyre több az 1 százalékos vagy annál is kisebb ajánlat. Sőt, a Budapest Bank úgy állapította meg a kamatsávokat, hogy a folyószámlán parkoló 20 ezer forint már nem is kamatozik. Meg kell tanulni gazdálkodni a pénzzel, különben a banki költségek felmorzsolják a számlán tartottakat.

Eljön majd az idő, hogy nem lesz ritka kivétel a nulla kamat a banki számlapénzek után, főként, ha az áremelkedés üteme a mostani mintegy 6 százalék alá süllyed. A német hitelintézetek például - 2 százalék alatti inflációs környezetben - a bérek átutalására szolgáló folyószámlákra többnyire már nem fizetnek kamatot, igaz viszont, hogy a számlával járó költségek is sokszor kisebbek, mint nálunk, a pénzintézetek saját pénzkiadó automatái például ingyen adják a pénzt. A banki pénzfialtatáshoz a német polgár választhat egy speciális takarékszámlát, leköthet egy összeget, vagy fordulhat a pénzintézetek által kínált különféle befektetési alapokhoz.

A magyar ügyfélnek már ma ugyanígy kell gondolkodnia, ha nem akarja tétlenül nézni, mint fogyasztják el a banki jutalékok a folyószámlán heverő forintjait, amelyre többnyire már csak 1-2 százalék közötti kamat jár, bár sok esetben valamivel emelkedik a kamatláb, ha növekszik a számlán tartott összeg. A pénzzel való gazdálkodáshoz rendelkezésére állnak a nyugatival azonos banki termékek. Megtakarítási számlát például több mint fél tucat bank kínál.

A testhezálló ajánlat kiválasztása előtt azonban nem elegendő csak a kamatokat összehasonlítani, a spórolás "díjait" is össze kell vetni, hiszen semmi sincs ingyen, egy takarékosságot szolgáló számla nyitása, s az onnan való pénzkivétel sem. A pótlólagos díjak, jutalékok felszámításával pedig könnyen visszaszerezheti a bank azt az összeget, amit az ügyfélnek a magasabb kamatban kifizet. Erre figyelmeztetett az OTP Bank is, amikor a Magyar Hírlap kérdőre vonta a nulla kamat miatt. A pénzintézet ugyanis úgy határozta meg a megtakarítási számla kamatsávjait, hogy kamatot csak a betét 100 ezer forint feletti részére ír jóvá.

Nem kirívó gyakorlat, hogy egy bank nem fizet kamatot a betett pénz után, hiszen az ügyfélnek például a lekötött betét feltörésekor is gyakran le kell mondania a hozamról - magyarázta a Magyar Hírlap kérdésére Tokodi Gábor, a pénzintézet főosztályvezetője. A bank megtakarítási számlája pedig egy sajátos termék, amely úgy fizet a lekötött betétekkel versengő magas kamatot, hogy közben bármikor leemelhető róla a pénz, ami költséges kockázat a pénzintézet számára. Ráadásul ez a számla nem ad lehetőséget pótlólagos díjbevételre, így nincs ami ellensúlyozza a kisebb összegre fizetett kamatot. Jelentős átlagos betétnagyság esetében azonban már kifizetődő a megtakarítási számla a banknak is. Ezért a terméket úgy áraztuk be, hogy 1,5-2 millió forint feletti összeget legyen érdemes rajta tartani. Ebben az esetben már versenyképes hozamot kap kézhez az ügyfél, annak ellenére, hogy 100 ezer forintig nem számol el kamatot a bank. Az üzenet célba ért, hiszen az elindulástól számított nyolc hónap alatt már közel 6000 darab megtakarítási számlát nyitottak, s az átlagos betétösszeg 1,5 millió forint fölött van, az állomány pedig meghaladja a 12 milliárd forintot - mondta Tokodi.

Megtakarítási számlát ajánló pénzintézetek közül az OTP Bank mellett csupán a Budapest Bank alkalmazza ugyanazt a stratégiát, azaz a számlán pihenő pénz 100 ezer forintig nem kamatozik. A többi bank minden egyes forint után elszámol valamekkora kamatot, igaz, van, ahol kikötik, mekkora összeggel lehet ilyen számlát nyitni.

(Magyar Hírlap)