Erős János visszatért a bankvilág csúcsára

Erős Jánost és Zdeborsky Györgyöt kérték fel a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ideiglenes irányítására csütörtökön. A két gazdasági szakember a társ-vezérigazgatói funkciók várományosai, jelenleg ügyvezető igazgatóként irányítják a bank ügyeit. Az Üzleti Negyed visszatekint Erős János eddigi pályafutására.

Erős János korábban megjárta a mennyországot és a poklot egyaránt, szakmai reputációja üstökösként száguldott felfelé, és még gyorsabban zuhant alá. Erőst szakmai hírneve és kiterjedt politikai kapcsolatai miatt 1998-ban még a bankszektor "csodagyerekének" véltek. Szakmai és erkölcsi megítélése azonban sokat romlott, ugyanis az akkoriban az általa elnökölt Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) mérlegében többmilliárd forint veszteség keletkezett. A szakma szerint egyre több jel mutatott arra, hogy a veszteség kialakulásában jelentős szerepet játszott a bank felsővezetése - sokan gyanúsították a menedzsmentet, hogy részben saját zsebre dolgozik, részben a mindenkori hatalmi elitet pénzeli.

A sajtó szemében mindenesetre gyanús volt, hogy Erős János (aki nyugati diplomájával már 29 évesen az Általános Értékforgalmi Bank [ÁÉB] vezetője lett) - a jelenleg ismert tények szerint - jelentős vagyont gyűjtött össze, miközben az általa vezetett bankok tőkehiányos állapotba kerültek. Erről először, rendezett formában az Élet és Irodalom riportjában olvashattunk (A romlás virágai, 1999/22. és 23. szám).

Az ÁÉB kálváriája Erős János alatt

A piacon jó helyzetben levő kisbank Erős vezetése alatt hamar tőkehiányos lett. Szakértők szerint ennek oka elsősorban az volt, hogy a bank sok olyan egyedi üzlet részese volt, melyeknél még az elemi hitelezési szabályokat sem tartották be. Ezek közül említésre méltó egy hárommilliárd forint értékű hitelügylet, melyet egy ciprusi bejegyzésű off-shore cég, az AWB Ltd. címén bejegyzett négy másik cégnek nyújtottak. A későbbi vizsgálat megállapította, hogy a hitelt folyósító és a felvevő cég nevében is ugyanaz a személy írta alá a szerződést. A fedezetet pedig csak később kötötték ki. Az ÁÉB így 1995-re gyakorlatilag elvesztette vagyonát - az Állami Bankfelügyelet megállapította, hogy az ÁÉB tőkehiánya eléri a kétmilliárd forintot.

Erős János egyik "kétes" akciója, már mint a K&H bankvezére, korábbi cégének konszolidációja volt, melynek kapcsán mintegy egymilliárd forintnyi kétes követelést vásárolt a K&H az ÁÉB-től. Erős a Magyar Hírlapnak adott interjúban az áthozott, négy ingatlanból álló csomag megvételét "jó üzletnek" nevezte, hiszen nyereséget termeltek.

Pártfinanszírozás - a Fidesz székház-ügye

Mikor Erős János a Kereskedelmi Bank vezetője lett, a banknak 290 millió forintos követelése volt a Fidesszel szemben. Erős ezt eladta a bank érdekeltségébe tartozó Immo-Bill Rt.-nek. A cég 1996 májusában megállapodott a Fidesz gazdasági vezetőivel, Simicska Lajossal és Gansperger Gyulával, hogy a Fidesz eladja nekik a Lendvay utcai székházat 330 millió forintért. A vételárból levonták a 290 millió forintos követelést, és így a Fidesz 40 millió forintos készpénzhez jutott úgy, hogy továbbra is használhatta a székházat névleges, havi 50 ezer forint bérleti díj ellenében. A Fidesz emellett hároméves elővásárlási joghoz jutott a székház kapcsán.

Sokszoros értéken visszavásárolt menedzsmenti részvények - a privatizáció

Az akkor hatályos privatizációs törvény értelmében a részvények 15 százalékát a dolgozók féláron szerezhették meg (a kedvezmény mértéke azonban személyenként nem haladhatja meg az érvényes éves minimálbér másfélszeresét - ez akkor 306 ezer forint volt). Az Erős vezette K&H Bank ötszázaléknyi részvényt osztott szét a dolgozók között. A kedvezményes részvényvásárlás keretében 1 milliárd 140 millió forintnyi azonnali árfolyamnyereséghez juthattak az alkalmazottak, ezen belül 880 millió forinthoz a cégvezetés. A vezetés által lejegyezhető részvénymennyiséget a vezetők és maga a vezérigazgató határozta meg - írta a Világgazdaság 1997. szeptember 24-i száma.

Az igazgatóság döntésének értelmében a részvények másfél százalékát Erős János kapja, egy százalékot kap mintegy húsz felsővezető, és a maradék a dolgozóké (átlag 10 részvény jutott végül a dolgozóknak). Ez Erős esetében azt jelentette, hogy 300 millió forint névértékű részvénycsomagot vehetett meg féláron (150 millió), és azt másnak értékesíthette 270 százalékon. Erős így egy nap alatt 660 millió forint árfolyamnyereséget könyvelhetett el. A bank akkori nyilatkozata szerint ezúton osztottak prémiumot a vezetésnek a privatizáció sikeres levezényléséért.

Erős János a Magyar Hírlap riporterének elmondta, hogy nem ritka az ilyen jellegű prémiumosztás. Leszögezte, hogy az egész akciót legálisan hajtották végre, amit a későbbi vizsgálat is igazolt.

1998-ra az előirányzott 3,5 milliárd nyereség helyett 4,4 milliárd forintos veszteség

Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) 2000 januárjában, határozatban kötelezte a K&H-t, hogy vizsgálatban tárja fel az 1998-ban bekövetkezett veszteség okait és intézkedjen a felelősökkel szemben. A bank 1998-ban 4,4 milliárd forintos veszteséget termelt. A K&H a negatív eredmény okait a következőkben részletezte: a kamatbevétel csökkenése, a bank értékpapírcégének vesztesége, hitelezési céltartalékok növekedése és a korábban beszerzett, de el nem indított beruházások veszteségleírása.

A jelentésben azonban nem kapott helyet az a mintegy 500 millió forint névértékű saját részvénycsomag, melyet a bank brókercége a dolgozóknak féláron juttatott, majd a bank korábbi menedzsmentjétől és a dolgozóktól hihetetlenül magas áron, 270 százalékon vásárolt vissza. A vezetők, elsősorban Erős János, ebből - nem cáfolt információk szerint - 70 százalékkal részesedtek. A keletkező kockázatra 1998-ban céltartalékot kellett képezni, amely jelentősen csökkentette a bank eredményét. A K&H-hoz visszakerült részvényeket (630 millió forint névértékben) 1999-ben bevonták - ezáltal csökkent a jegyzett tőke is.

Az ezt követő ÁPTF-határozat fontosnak tartotta egy pontban kötelezni a bankot, hogy belső ellenőrzési szerve vegye fel éves munkatervébe a pénzmosással kapcsolatos banki eljárások rendszeres ellenőrzését. Az üggyel kapcsolatban az ÁPTF megállapította, hogy nincs miért elmarasztalnia a vezetést, a bank brókercégének vezetőjét pedig különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával feljelentették.

Mit ígér a vezérigazgató

Zdeborsky Györggyel az MFB élén arra teszünk majd kísérletet, hogy egy EU-konform fejlesztési bankot hozzunk létre, mely a nemzeti fejlesztési programhoz alkalmazkodik, és a hosszú távú finanszírozást segíti. A kereskedelmi banki tevékenységtől pedig meg kell válni. Az MFB semmiképpen sem lehet "alternatív költségvetés", melyre a Parlamentnek nincs rálátása - mondta el a Magyar Hírlapnak adott interjúban Erős János.

Bár a Medgyessy-kormány korrupciómentes jövőt és feddhetetlen közszereplőket ígért, Erős Jánossal olyan társelnököt kap az MFB, akinek megítélését még a bankszakmában is meglehetős megosztottság jellemzi.

Répássy Balázs

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

MFB

K&H

Az MFB nem válhat alternatív költségvetéssé
(interjú Erős Jánossal)

Korábban:

Erős János és Zdeborsky György kerülhet az MFB élére
(2002. május 27.)

Erős Jánost jelölik az MFB vezetőjének
(2002. május 11.)