Kevesebb pénz megújuló energiára

Hiába nyert nyolc magyar pályázó több mint 100 millió forintos összeget az Európai Unió Altener II programjából, a nemzetközi projektekben részt vevő nyertesek nem kaphatják meg a pénzt, mivel a mai napig nem született megegyezés az EU és az agrártárca között.

Nem juthatnak hozzá az EU Altener programjának pályázatán kapott 100 millió forintnál magasabb összeghez a nyertes magyar cégek, ugyanis Brüsszel és az illetékes magyar kormányzati szerv, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közti szerződés híján Magyarország gyakorlatilag csak a szándéknyilatkozatok szintjén részesülhet az Európai Bizottság Energia és Közlekedési Főigazgatóságának Altener II támogatásaiból.

A megújuló energiaforrások felhasználását támogató Altener a Save programmal párban konkrét beruházások helyett az alternatív energiaforrások felhasználásával kapcsolatos ismeretek terjesztését támogatja, az Altener esetében többek között tréningek, tapasztalatcserék és megvalósíthatósági tanulmányok 35-50 százalékos finanszírozásával.

Minden esetben nemzetközi projektekről van szó, melyeknél az uniós tagságra jelölt 10 kelet-közép-európai ország részvételét nemcsak engedélyezte az EU, de kimondottan buzdította az együttműködésre a tagországok pályázóit.

Amíg a Save esetében már több éve olajozottan működik a pályázati rendszer, az Altenerhez még az 1998-tól 2002-ig futó program utolsó évére sem sikerült érvényes szerződéssel csatlakozni. Magyarországhoz hasonlóan ugyanez a helyzet a jelölt országok legtöbbjében - tájékoztatott Nagy József, az FVM főosztályvezető-helyettese.

Nálunk ugyanakkor még az a különleges helyzet is előállt, hogy a Save magyarországi vezetését és a tagdíj befizetését a Gazdasági Minisztérium vállalta, amíg az Altener koordinációját 1999 nyarán az agrártárca vállalta fel. Ez azért tűnt ésszerűnek, mivel a megújuló energiaforrások közül Magyarország a biomassza előállításában komoly eredményeket ért el, éppen az FVM koordinációjában – tudta meg a Magyar Hírlap.

A tagok és tagjelölt országok pályázói közötti deklarált egyenjogúság ellenére a szerződés felé vezető út igen lassan halad: a részvételt támogató európai tanácsi határozatról az FVM csak idén tavasszal kapott értesítést, ám ez is csak az első lépés volt a tagságot szentesítő egyezmény elfogadásáig. A bürokratikus köröknél azonban nagyobb gondnak tűnik, hogy a magyar félnek egyelőre nincsen forrása a 250 ezer eurós (több mint 60 millió forintos) éves tagdíj előteremtéséhez.

Jóllehet a magyar pályázók által elnyert összeg, 332 ezer euró (83,5 millió forint) ezt meghaladja, így az ország nettó haszonélvezője a programnak, kérdéses, sikerül-e előteremteni a kétéves költségvetésben nem elkülönített összeget.

A tagságot jelentő egyezmény hiánya nem akadálya annak, hogy magyar cégek induljanak az Altener pályázatain - mondta el Pós Miklós, a brüsszeli pályázatot Magyarországon hirdető intézmény, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai főosztályának munkatársa. Hozzátette ugyanakkor, ebben az esetben csakis alvállalkozóként, jóval kisebb mozgástérrel vehetnek részt a projektekben.

A húsz magyar pályázóból kiválasztott nyolc magyar nyertes közül hét a tagországok pályázóinak egyenrangú partnereként, egy pedig koordinátorként vehetne részt a nyertes projektekben. Számukra az anyagi veszteségnél is súlyosabb volna, ha szerződés hiányában visszaminősítenék státusukat - hangsúlyozza Nagy József. Ezzel egyetért az egyik nyertes cég vezetője is, hozzátéve, a szakemberek presztízsveszteségével együtt az uniós tagságra készülés fontos eleme, hogy a magyar cégek megismerjék az uniós pályázatok gyakorlatát, kapcsolatokat építsenek Brüsszellel és külföldi partnerekkel.

Brüsszelnek a folyamat gyorsítására tett ígéretei alapján annyi garantálható, a támogatási szerződések aláírásának végső dátuma - idén november - előtt megtörténhet az EU főigazgatósága és az FVM közötti egyezmény ratifikálása is. Ehhez azonban a magyar félnek garantálnia kellene a tagdíj befizetését - a minisztérium ezzel szemben csak annyit tud ígérni, minden követ megmozgat ennek érdekében.

Gyükeri Mercédesz

(Magyar Hírlap)

Nem hiányzik a könyvtárából?

A gyufacímkétől az online-hirdetésig