A novemberi döntést régóta érlelték a rosszabbodó gazdasági helyzet hírei, és az, hogy a szeptember 17-18-i egyeztetett kamatcsökkentések után november 8-ig a két másik nagy központ, a Fed és a Bank of England még kétszer csökkentette irányadó kamatát. Azóta nemigen javult az euróövezet gazdasága, ám olyasmi sem történt, ami friss könnyítést indokolt volna, sőt, a pénzellátás alakulása éppenséggel óvatosságra inthette a bankot. Mindenesetre nem volt oka előre szaladni a Fed legközelebbi, december 11-i kamatértekezlete előtt.
A Fed csökkent, és ez elég
E mellett Ernst Welteke, a német központi bank elnöke elmondta, hogy a Fed eddig kamatcsökkentései stabilizálták a piacokat és segítették a GDP-növekedést tápláló magánfogyasztást. A Börsen Zeitung csütörtöki számában megjelent nyilatkozatot elemzők szerint azt jelenti, hogy az EKB nem lát feladatot saját maga számára a közeljövőben.
A harmadik negyedévben szinte nem mozdult az euróövezet gazdasága: az átlagos növekedés 0,1 százalékos volt a második negyedévhez képest, és 1,3 százalékos volt a GDP-többlet a tavalyi harmadik negyedévhez képest - közölte az EU statisztikai hivatala november legvégén. A második negyedévben is 0,1 százalékos negyedéves növekedést mértek, de akkor még az előző év hasonló időszakához mért bővülés 1,7 százalékos volt, az első negyedévi 2,5 százalék és a tavalyi utolsó negyedévi 2,8 százalékos többlet után.
Wim Duisenberg (az EKB elnöke) szavai:
"A jelenleg rendelkezésre álló adatatok szerint az euróövezet gazdasági aktivitása gyenge volt az idei második félévben, s valószínűleg 2002 elején is ilyen lesz. Ez azt tükrözi, hogy a globális gazdasági lassulás miatt csökkent az exportkereslet, és a jelenlegi bizonytalanság kedvezőtlenül hatott az euróövezeten belüli fogyasztásra és beruházásokra is. Megvannak azonban a feltételei a gazdasági növekedés jövő évi gyorsulásának, és az eurózónában nincsenek olyan nagyobb egyensúlytalanságok, amelyek elhúzódó kiigazítást igényelnének. Az M3-as indikátor erős növekedése igazolja az EKB azon korábbi feltételezését, hogy a szeptemberi amerikai terrortámadások utáni piaci bizonytalanságban a befektetők likvid, biztonságosabbnak tartott rövidebb távú konstrukciókba menekültek, ami meglátszik a széles merítésű M3-as indikátoron. A portfóliók ilyen átrendeződését azonban átmeneti jelenségnek kell tekinteni, és nem olyan tényezőnek, amely fokozná a jövőbeni inflációs nyomást." |
Megnyugtató, hogy a szolgáltatási beszerzésimenedzser-index novemberben 46,9 pont lett az októberi 46,7 után. A beszerzésimenedzser-index novemberben 43,6-ra emelkedett. Az infláció legutóbbi, októberi adata az euróövezetben 2,4 százalékos lett tizenkét hónapra, a szeptemberi 2,5 százalék után.
Az árstabilitás szempontjából kellemetlen volt viszont a november végén megjelent adat az októberi pénzellátásról: az M3-as pénzellátás 7,4 százalékkal bővült tavaly októberhez képest, a szeptemberi 6,9 százalékos tizenkét hónapra számított bővülés után. A nagy többletlikviditás persze még nagyrészt a szeptemberi amerikai terrortámadásokat követő, piacstabilizáló intézkedések következménye, így az EKB-ban nem tartják különösebben riasztónak, de kamatcsökkentést semmiképp sem indokol.
Az EKB november előtt háromszor csökkentette irányadó rátáját az idén, május 10-én negyed százalékponttal, augusztus 30-án újabb negyed százalékponttal, majd a nagy központi bankok egyeztetett akciójában, szeptember 17-én fél százalékponttal 3,75 százalékra. 1999. januárban 3 százalékos irányadó kamattal kezdett az EKB, majd az év közben lement 2,75 százalékra. Az emelést 1999. novemberben kezdte, és hét ütemben érte el a tavaly október 5-én beállított 4,75 százalékos csúcsot, amelyen május 10-ig nem változtatott.
(MTI)
Ajánlat:
Korábban:
Európában is közeleg a recesszió
(2001. december 4.)
Borúlátó európai cégvezetők
(2001. december 3.)
A Fed és az EKB is csökkentette irányadó kamatait
(2001. szeptember 17.)