Az euróövezet központi bankja utoljára november 8-án változtatott irányadó rátáján, fél százalékponttal 3,25 százalékra csökkentve akkor a kulcsot. A marginális hitelkamatot hasonló arányban 4,25 százalékra, a betéti kamatot 2,25 százalékra mérsékelte; azóta nem nyúlt ezekhez a rátákhoz.
Elemzők most sem vártak kamatmódosítást, főleg nem kamatemelést, miután az eurózónában a tizenkét havi infláció a végleges adatok szerint 1,8 százalékra mérséklődött júniusban. Ez kissé több mint az előzetes adatban szerepelt 1,7 százalék, de így is elmarad az EKB 2 százalékban megszabott felső árstabilitási tűréshatárától. Májusban 2 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben.
A tagországokban legutóbb tavaly decemberben volt átlagosan 2 százalékos infláció tizenkét hónapra, annál kisebb éves drágulást pedig 2000 májusában mértek utoljára. Mindemellett az éppen csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsor szerint csökkent a valutanuiós feldolgozóipar teljesítményét mérő beszerzői menedzser-index. Az euróövezet egészében 51,6 volt az átfogó gyáripari mutató a júniusi 51,8 után, és a várt 51,4 helyett.
Nem sokkal az EKB-döntés bejelentése után Nagy-Britanniában, az euróövezeten kívüli legnagyobb uniós gazdaságban is azt közölte a jegybank, hogy nem változik az alapkamat, amely tavaly november óta 4,00 százalékos.
Az EKB csütörtöki kamatdöntésére nem mozdult nagyot az euró. A bejelentés előtt az euróövezet valutája 97,42 dollárcent volt a londoni bankközi piacon, 0,29 dollárcenttel olcsóbb a szerdai késői New York-i árfolyamnál.
(MTI)
Ajánlat: