2002. év elején a magyarországi háztartások háromnegyede rendelkezik vezetékes telefonnal, 53 százalékukban pedig van legalább egy mobiltelefon-előfizetés (is). Minden második háztartás vesz igénybe kábeltévé-szolgáltatást. A háztartások informatikai felszereltsége messze elmarad a nyugat-európai átlagtól: mindössze minden ötödik lakásban található személyi számítógép, míg Internet-hozzáférés csupán minden huszadikban. Ahol van Internet, az is jellemzően modemes technológián alapszik, ugyanis a szélessávú hozzáférés (ADSL, TV kábel) elterjedtsége nem éri el a fél százalékot.
A Magyar Infokommunikációs Jelentés lakossági szegmensének keretein belül a BellResearch kutatói egy olyan háztartási informatikai- és távközlési fejlettségi indexet dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a magyarországi háztartások infokommunikációs eszköz-fejlettségének longitudinális monitorozását, illetve az infokommunikációs szempontból fejlettnek vagy fejletlennek nevezhető háztartási szegmensek körülhatárolását. A Háztartások Infokommunikációs Fejlettségi Indexe (HIFI) előállításakor azok a főbb infokommunikációs eszközök és szolgáltatások kerültek be a modellbe, amelyek 2002-ben a magyarországi háztartások körében potenciálisan előfordulhatnak: vezetékes telefonvonal, kábeltelevíziós / AM Mikro szolgáltatás, mobiltelefon, személyi számítógép, internet-hozzáférés. |
A Háztartások Infokommunikációs Fejlettségi Indexe 2002-ben 26,39 pont. Ez az adat a jövőre nézve egyfajta mutatószámként szolgál; azaz a következő évben ehhez az értékhez viszonyítva lehet vizsgálni a magyarországi háztartások infokommunikációs fejlettségében bekövetkező változásokat.
Statisztikailag bizonyíthatóan magasabb az index értéke Nyugat-Magyarországon és a központi régióban (Pest megye és Budapest). Infokommunikációs szempontból fejletlenebbnek nevezhetőek a kelet-magyarországi háztartások, hiszen az indikátor értéke itt közel 10 százalékponttal alulmarad a nyugati országrészhez (vagy a főváros és agglomerációjához) képest.
Az index értéke a település méretével arányosan csökken. Míg Budapesten az országos átlagot jóval meghaladó számadat mutatható ki, addig a községekben élő háztartásokat jellemző érték alig haladja meg a 20 pontot - derül ki a Jelentésből.
(Üzleti Negyed)