Arafat, az egyszemélyes palesztin kincstár

Szalam Fajjad, a Palesztin Hatóság júniusban kinevezett új pénzügyminisztere egyik legfontosabb feladatának tekinti Jasszer Arafat pénzügyeinek és vagyonának pontos kivizsgálását annak érdekében, hogy az amerikai követelésére beindítandó gazdasági reformok elkezdődhessenek. Becslések szerint a palesztin vezető mintegy 1,3 milliárd dollár felett rendelkezik személyesen - írja elemzésében a Bloomberg hírügynökség.

George W. Bush amerikai elnök június 24-i beszédében a palesztin pénzügyi nyitást sürgette, mivel - mint mondta - a palesztin nép a gazdasági stagnálás állapotában van, amit az állami tisztviselők korrupciója csak súlyosbít. A teljes átalakuláshoz átfogó gazdasági, és politikai reformokra, valamint a piacgazdaság megteremtésére, illetve a terrorizmus elleni aktív harcra van szükség - tette hozzá az elnök.

Bush beszéde után két nappal Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló Jerikóban ismertette a Palesztin Hatóság 100 naApos programját, amely az új elnök megválasztását, a biztonsági szolgálatok átalakítását, és új pénzügypolitika kialakítását célozza meg. A program részeként a Palesztin Hatóság befektetéseit és cégeit a Palesztin Befektetési Alapba vonnák össze, és a hatóság készpénzét egy közös államkincstári számlán vezetnék, illetve minden minisztérium számára költségvetés készítését, valamint rendszeres könyvvizsgálatot tennének kötelezővé. A reformok keresztülviteléhez elengedhetetlen Jasszer Arafat pénzügyeinek kivizsgálása is, ami a békefolyamat egyik legfontosabb eleme - vélik a szakértők.

Dollármilliomos forradalmi vezér

Aron Zévi, az izraeli katonai titkosszolgálat vezetője szerint az Arafat személyes ellenőrzése alatt álló vagyon 1,3 milliárd dollárt tesz ki. A fenti összegből mintegy 500 millió dollárnyi a Palesztin Felszabadítási Szervezet ellenőrzése alá tartozik, amelyet Arafat a Palesztin Hatóságtól teljesen függetlenül irányít. Szakértők szerint a reformintézkedések bevezetése azt eredményezheti, hogy gyengül Arafat befolyása a palesztin pénzek fölött, ezáltal pedig politikai befolyása is csökken.

Arafat pénzügyeinek összetettségét jól szemlélteti, hogy a palesztin vezető irányítása alatt álló három szervezet, a Palesztin Hatóság, a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ), illetve az általa alapított gerilla-mozgalom, a Fatah mind külön költségvetésből gazdálkodik, amit természetesen Arafat felügyel. A júniusban bejelentett reformintézkedések nyomán Arafat pénzének nagy része -többek közt a PFSZ tőkéje és más külföldi bankszámlák - kikerül az ellenőrzése alól.

A palesztinok és a multik

Szalam Fajjad elmondta, hogy első feladata a Palesztin Hatóság befektetéseinek összegyűjtése lesz. Ezek többsége a ramallahi Palestinian Commercial Services (PCSC) nevű vállalaton keresztül valósul meg, amelynek közlése szerint 2000 elején befektetéseinek összértéke mintegy 345 millió dollárt tett ki. A befektetések fontos részét képezi a Coca-Cola palesztin területen működő palackozóüzemében, a National Beverage Co.-ban birtokolt 15 százalékos tulajdonrész, illetve a kanadai Bioniche Life Sciences gyógyszergyártó cégben lévő tulajdonrész.

A National Beverage-részesedés értéke 2000-ben 1,5 millió dollár volt, ami megegyezik az atlantai anyacég által a vállalatban birtokolt tulajdonhányaddal. A cégek azonban nem túl sikeresek. A National Beverage forgalma az izraeli blokád miatt esett vissza jelentősen, a Bioniche pedig a tavalyi év első felében 31,5 millió kanadai dolláros árbevétel mellett 3,1 millió dolláros veszteséget szenvedett el.

A PCSC legnagyobb befektetése a Jericho Tourist Resort nevű kaszinó volt, ahol az izraeli állampolgárok kiélhették - hazájukban tiltott - játékszenvedélyüket. A kaszinó palesztin területen működött egészen az izraeli blokád idejéig.

Állami monopólium számos iparágban

Az említett befektetéseknél azonban sokkal több pénz folyik be a Palesztin Hatóság által ellenőrzött iparágakból - mondják a szakértők. Arafat 1994-es hazatérése utáni egyik első ténykedése az volt, hogy a gáziparban, a cementiparban, és más iparágakban is monopóliumokat épített ki, amelyekben jelentős tulajdonnal rendelkezik a Palesztin Hatóság. Például a PCSC 100 százalékos tulajdonrészt birtokol a palesztin területek cementiparában, amelynek értéke 2000-ben mintegy 50 millió dollár volt. A társaság továbbá 8 százalékos részvénycsomagot tudhat magáénak a PalTel távközlési cégben, amelynek másik két fő tulajdonosa a Palesztin Fejlesztési és Befektetési vállalat (Padico), illetve a jordániai Arab Bank. A Padico ugyanakkor 8 százalékban a Palesztin Hatóság által irányított PCSC, 5 százalékban pedig egy szaúdi herceg tulajdona. 1995-ben a Padico a PFSZ befektetési alapjával, a Samed-del közösen megalapította a palesztin elektronikus értékpapírpiacot (PSE), ahol 25 helyi részvénnyel kereskednek.

Adóbevételek

A Palesztin Hatóság adóbevételeinek nagy része Izraeltől származik, hiszen az Izrael és a PFSZ közötti 1994-es párizsi megállapodás értelmében minden, a palesztin területekre irányuló áru után beszedett importadót és értéktöbbletadót Izrael átutalja a Palesztin Hatóság számlájára. Arafat legnagyobb készpénzforrása épp ezen két adófajta volt egészen 2000 decemberéig, amikor Izrael leállította a kifizetéseket. A Világbank adatai szerint a 2000-es év közepéig több mint 600 millió dollár folyt be így.

Az adóbevételek azonban nem minden esetben a Palesztin Hatóság számláira vándoroltak, ugyanis Izrael például az üzemanyag importjából származó adót egy Arafat által személyesen ellenőrzött számlára helyezte a Leumi Bank tel avivi fiókjában - közölte a Palesztin Gazdasági, Fejlesztési és Újjáépítési Tanács (PECDAR) ügyvezető igazgatója. A bevezetendő reformok megszüntetik azt a gyakorlatot is, hogy az üzemanyagadót egy magánszámlára utalják át.

Június 29-én Fajjad pénzügyminiszter utasította a palesztin területeken működő bankokat, hogy a jövőben a Hatóság pénzeit egyetlen kincstári számlára helyezzék. Korábban ugyanis minden egyes palesztin minisztérium külön számlán helyezte el a különböző díjakból, adókból képződő bevételeit, amelyek fölött meglehetősen kevés befolyása volt.

Külföldi segítség a túlélésre

Az adóbevételek befagyasztása után a Palesztin Hatóság csak külföldi segítséggel tarthatta magát életben. Ennek megfelelően különböző szervezetek és kormányok mélyen a zsebükbe nyúltak. Az Arab Liga országai például havi 45 millió dollárt folyósítottak az Iszlám Fejlesztési Bankon keresztül, az Európai Unió pedig 10 millió eurót utalt át minden hónapban. A Világbank adatai szerint 1993 októbere óta az adományozók összesen 6,5 milliárd dollárt tettek letétbe, és ebből 4,4 milliárd dollárt utaltak át a Jordán folyó nyugati oldalán lévő megszállt területek és a Gáza-övezet részére. Az Egyesült Államok különböző szervezeteken keresztül 1,1 milliárd dollárral segítette a palesztinokat 1994 óta. 2001-ben pedig 929 millió dollár gyűlt össze, amelynek 42 százalékát az arab országok, 26 százalékát az Európai Unió, 12 százalékát pedig az Egyesült Államok adta.

A PFSZ privát pénzügyei

A palesztin pénzügyminiszter a Bloombergnek elmondta, hogy Arafat a PFSZ pénzét a Palesztin Hatóság pénzétől teljesen külön kezeli. Az 1964-ben alapított szervezetet az Arab Liga országainak adományaiból állították fel. Az évek során ezek az országok folyamatosan utalták pénzadományaikat egészen az Öböl-háborúig, amikor is Arafat látványosan Szaddam Husszein mellé állt, így a támogatások egy időre megcsappantak. Az 1993-as oslói egyezmény után néhány arab ország ráadásul a PFSZ helyett a Palesztin Hatóság számláira utalta át az összegeket. Fajjad elmondta, hogy a közhiedelemmel ellentétben a Palesztin Hatóság a palesztin népesség csupán egyharmadát jelenti, míg a PFSZ a mintegy 2,4 milliónyi Libanonban, Szíriában és Jordániában élő menekültet, és a világ többi részén élő palesztint is felöleli, így érthető, hogy az arab országok a PFSZ-t támogatták elsősorban.

Az állami támogatásokon kívül a PFSZ magánszemélyektől is jelentős összeghez jut, és ezekből számos befektetési alapot indított. Az egyik ilyen az arab kormányok által finanszírozott Palesztin Felszabadítási Adó Alap, amelynek tőkéje az ezen országokban dolgozó palesztinok jövedelemadóinak 3,5-7 százalékából tevődik össze.

A PFSZ legjövedelmezőbb "befektetése" azonban kétségkívül a Palesztin Mártírok Munkaközössége, a már említett Samed befektetési alap, amelyet 1970-ben Jordániában hívtak életre. A Samed többek közt mezőgazdasági vállalkozásokat, egy filmstúdiót, egy gyermekruhagyárat működtet, sőt Tanzániában egy adómentes boltja és egy közel-keleti ételeket kínáló étterme is van, azonban az afrikai vállalkozások az utóbbi időben veszteségesen működnek.

A terroristák támogatása

A Palesztin Statisztikai Hivatal elnöke, Hassza Abu-Libdeh szerint szövevényes pénzügyei ellenére Arafat nem saját meggazdagodására használja ezeket a pénzeket; mint mondja a forradalmi vezető "nem korrupt ember". Miri Eisin, az Izraeli Hadsereg (IDF) korábbi hírszerzési részlegének szóvivője szerint ugyanakkor Arafat ramallahi főhadiszállásának elfoglalásakor előkerült dokumentumok egészen más képet festenek a PFSZ vezéréről.

Az IDF birtokába került dokumentumok szerint Arafat személyesen utasította a Palesztin Hatóság pénzügyminisztériumát, hogy a Fatah kívánságára az izrael elleni merényletekben részt vevő harcosoknak pénzt utaljon át. A dokumentumokat egyébként közzétették az interneten is. Ezek tanúsága szerint Arafat a legkisebb összegű kifizetéseket is saját maga ellenőrizte, és hagyta jóvá. Egy alkalommal például 300 dollárt utalt ki magánszemélyeknek. Az IDF szerint ezen személyek közül néhány az izraeli célpontok ellen elkövetett merényletek előkészítésében is részt vett.

A dokumentumok egyike szerint idén januárban a Fatah egyik vezetője fejenként 1000 dolláros illetményt kért tucatnyi harcosnak, amelyből Arafat 350 dollárt hagyott jóvá személyenként. Minden egyes igénylést Arafat személyesen bírált el. A palesztinok szerint azonban ez még nem jelenti az, hogy Arafat minden esetben pontosan tudja, hogy ki kapja meg a kért pénzt, így szerintük azzal sem lehet tisztában, hogy esetleg terroristákat juttat segítséghez.

Vagyonszerzés árfolyam-trükkökkel

Az izraeliek szerint bőven van forrás a Fatah támogatására, mivel a Palesztin Hatóság a külföldi segélyeket hamis árfolyamok segítségével csapolja meg. A Palesztin Hatóság havi 90 millió dolláros költségvetéséből 55 millió dollár külföldi adományozóktól jön össze, akik rendszerint dollárban fizetnek. A Hatóság azután különböző költségeit már sékelben fizeti ki 3,75 sékel/dolláros árfolyamon, szemben a 4,75 sékeles piaci árfolyammal. Ez azt jelenti, hogy az 55 millió dollár az alacsonyabb árfolyamon 206 millió sékelnek felel meg a tényleges 261 millió helyett, és így a Palesztin Hatóság az összeg 20 százalékát - mintegy 11 millió dollárt - megspórol havonta. Az izraeliek szerint ugyanakkor a Palesztin Hatóság magánvállalatként működik, és képtelenség a pénzek mozgását nyomon követni.

Szalam Fajjed nem számít arra, hogy a palesztin pénzek kivétel nélkül helyi bankokba kerülnek, mert mint mondja "mikor a PFSZ pénzéről beszélünk, az valójában Arafat pénzét jelenti". A miniszter számára különösen fontos kideríteni, hogy ki milyen pénzek fölött diszponál a palesztin területeken, hiszen a béketárgyalások júliusi újraindításakor ő volt Simon Perez izraeli külügyminiszter tárgyalópartnere. Fajjed akkor rábírta Perezt, hogy a zárolt összegből 15 millió dollárt engedjen át a palesztinoknak. Az izraeliek az összeget kizárólag Fajjed személyes ellenőrzése mellett voltak hajlandóak átutalni, és ígéretet kértek rá, hogy a pénzt nem a terroristák segélyezésére fordítják.

(Üzleti Negyed)

Korábban:

A válság miatt kilátástalan helyzetbe került a palesztin gazdaság
(2002. április 4.)

Megviseli a palesztin gazdaságot az intifáda
(2001. szeptember 28.)

Összeomlóban a palesztin gazdaság
(2001. június 8.)