A kedd esti igazgatótanácsi ülésen a Sabena vezetői úgy döntöttek, hogy másnap felszámolási eljárást kezdeményeznek az illetékes brüsszeli hatóságnál. A társaság szerdán délelőtt meg is tette a szükséges lépéseket a felszámolási eljárás megindítására. Európa második legnagyobb légitársaságának utolsó járata dél előtt nem sokkal érkezett meg a nyugat-afrikai Beninből.
A Sabena még kedden törölte legtöbb járatát, miután a felszámolási eljárás hírére a társaság dolgozói tüntetésbe kezdtek Brüsszelben. A vállalat központjának dolgozói e-mailben értesültek a fejleményekről, amelyben felszólították őket, hogy szedjék össze személyes tárgyaikat és menjenek haza.
A közel nyolcvan éves Sabena (teljes névvel Societe Anonyme Belge d"Exploitation de la Navigation Aerienne) afrikai útjaival vált népszerűvé, és verekedte ki magának a második helyet Európa légitársaságai között.
A korábban 50,5 százalékban a belga állam tulajdonában lévő Sabena elnöke, Fred Chaffart elmondta: a vállalat újjászervezése jól halad, és igyekeznek a lehető legtöbb alkalmazottat új feladatokkal ellátni. A társaság 12 ezer saját alkalmazottal dolgozott, az esetleges megszűnés azonban közvetve mintegy 30 ezer munkahelyet veszélyeztet. Ugyanakkor a légitársaság vezetői hétezer állás megszűnését helyezték kilátásba.
Az igazgatótanács ülése után Fred Chaffart a Sabena csődjét a folyamatos üzleti veszteségekkel (a társaság mindössze két üzleti évben termelt nyereséget), a 49,5 százalékban volt tulajdonos Swissair agresszív terjeszkedési politikájával, a Sabena feltőkésítésére vonatkozó - egyébként 132 millió euróra rúgó - Swissair-kötelezettségek megszegésével, az utóbbi hónapok sztrájkhullámaival és a szeptemberi 11-ét követő általános légiforgalmi válsággal indokolta. A vállalat mintegy 2 milliárd eurós adóssághegyet görget maga előtt.
Az uniós támogatás nem elég
A szeptember 11-i terrortámadásokat követően a nemzetközi légiforgalom és a teljes iparág súlyos válságba került. A csökkenő utaslétszám és a megnövekedett biztonsági követelmények hatalmas költségei miatt a legtöbb légitársaság már októberben jelentős, összesen mintegy 2,5 milliárd eurós veszteséget szenvedett el.
A veszteségek csökkentése érdekében több európai kormány - az Egyesült Államokhoz hasonlóan - egyszeri áthidaló támogatásban részesítette az állami légitársaságokat. Az EU és például a Lufthansa is azonban úgy véli, hogy az európai légitársaságok közötti verenyt, és a már korábban elindult konszolidációs folyamatot nem szabad segélyezéssel megzavarni. Az unió közlekedési biztosa hangot adott azon véleményének, miszerint ellenzi a svájci kormánynak a korábban szintén csődbe jutott Swissair megmentésére tett erőfeszítéseit, a Sabenával kapcsolatban viszont kijelentette: az uniós jogrend szerint egy cég egyetlen alkalommal számolhat állami segéllyel, azokban az esetekben azonban, amikor a vállalatot csőd fenyegeti, a csődeljárás megindításáig áthidaló hitelek folyósítása megengedett.
Az Európai Bizottság a múlt hónapban 125 millió eurós áthidaló kölcsönt hagyott jóvá a légitársaságnak, de ellenezte, hogy a belga kormány további támogatást nyújtson. Az uniós tilalom és a Swissair-segély elmaradása pedig végleg a társaság leállásához vezetett. A belga munkaügyi miniszter egy nyilatkozatában elmondta: országszerte viták folynak arról, hogy ki hibáztatható valójában a Sabena csődjéért. A tárca vezetője utalt arra, hogy az emberek többsége a leányvállalatát cserben hagyó Swissairt teszi felelőssé a nemzeti légitársaság összeomlásáért.
Erőfeszítések egy új belga légitársaságért
A legfrissebb hírek szerint a belga kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat a brit Virgin Express-szel és belga befektetőkkel a vállalat új alapokon való felélesztésére a Sabena egyik leányvállalatából, a DAT-ból kiindulva, noha a keddi híradások már arról szóltak, hogy a Virgin-csoport felállt a tárgyalóasztaltól. Az igazgató szerint a leendő vállalat a Sabena európai járatain kívül csak a nyereségesen üzemeltethető tengerentúli járatokat tartaná meg.
Ezzel kapcsolatban Guy Verhofstadt belga miniszterelnök elmondta: tizenkét magánbefektető, - köztük a Fortis, a KBC bank és a Electrabel energia-szolgáltató - valamint három tartományi kormány megállapodott abban, hogy 200 millió euróval járulnak hozzá az új légitársaság felállításához. Rik Daems privatizációs miniszter szerint a társaság a Sabena dolgzóinak mintegy felét, összesen 6-7 ezer embert foglalkoztatna.
A Sabena-járatok megszűnésével természetesen a legtöbb - még talpon lévő - légitársaság számolt, így a kieső járatok helyére más társaságok - a német vonalakon például a Lufthansa -járatai repülnek. A Malév a belga társaság csődje ellenére nem indít több járatot Brüsszelbe. A Sabena napi két járatot közlekedtetett Budapestre; azok a magyar utasok, akik a Sabena-nál váltottak jegyet és a légitársaság csődje miatt nem tudtak hazatérni, Amszterdamon, illetve Zürichen keresztül egy másik légitársasággal érkeznek Budapestre - közölte Danks Emese, a Malév Rt. szóvivője.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Korábban:
Sztrájkolnak a csőd szélén álló Sabena dolgozói
(2001. november 6.)
Ritkítja járatait a Sabena
(2001. október 30.)
Csődben a Swissair, válsághelyzetben a Sabena
(2001. október 2.)
Felszámolás fenyegeti a Sabena légitársaságot
(2001. február 5.)