Az állami gazdaságok privatizációját a 2000. decemberi szövetkezeti külső üzletrészekről szóló törvény módosítása tette lehetővé, amikor is a tartósan állami tulajdonban maradó agrárcégek számát kilencre csökkentették, majd a kormány kijelölte azt a tizenkét társaságot, amelyeket a dolgozóknak akart eladni. A gazdaságok magánosításából származó bevételt a külső üzletrészek megvásárlására fordították volna, és a kormány úgy döntött, hogy az agrárcégek állami tulajdonban lévő részvényeit az ÁPV Rt. adja át a Magyar Fejlesztési Banknak. A részvénycsomagok értéke 12,7 milliárd forint volt. A részvényeket a gazdaságok dolgozói és a menedzsmentjük vásárolta meg kedvezményes hitelfeltételekkel.
A kormány már korábban is tett kísérletet arra, hogy valamiképpen visszaszerezze a szerinte Fidesz-közeli vállalkozóknak juttatott társaságokat. A most felvetődött lehetőség abból indul ki, hogy a privatizációs törvény értelmében a vagyonkezelő csak olyan, kivételesen indokolt esetekben adhat át vagyont térítésmentesen, ha a vevő vállalja a reorganizációt, a fejlesztéseket és a tőkeemelést. Azonban a tizenkét kiválasztott állami gazdaság a tavalyi évben nyereségesen működött, és saját tőkéjük meghaladta a jegyzett tőke mértékét, így nem állt fenn kivételesen indokolt eset.
Jogi szakértők szerint így az ÁPV Rt. és az MFB közötti részvény-átadás törvénytelen, ezért semmisnek kell tekinteni. Ebben az esetben azonban a tulajdonjog sem száll át a vevőre, sőt az eredeti állapotot kell visszaállítani, azaz az MFB-nek vissza kellene adni a társaságokat a vagyonkezelőnek, és a dolgozóknak is vissza kellene adniuk a tulajdonjogot. Szakértők szerint azonban a polgári törvénykönyv szerint két partner szabálytalan ügylete miatt a harmadik félt nem érheti kár - írja szerdai számában a Népszabadság.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat:
Korábban:
Az MFB-re cserélik bankjaikat az agrárcégek
(2002. február 27.)