A nyílt eljárások mind darabszámban, mint értékben visszaszorultak. Egy éve még a közbeszerzések számából 79 százalék, értékéből pedig 72 százalék volt nyilvánosan meghirdetett. Az idén a számok az előbbi sorrendben: 76, illetve 67 százalék. A nyílt eljárások helyére a tárgyalásosak kerültek. Ezek darabszáma a teljes tömeg 21 százaléka, értékük viszont kiteszi az egyharmadot. A meghívásos eljárások aránya elhanyagolható, de - ha tized százalékokkal is - szintén teret nyernek.
Ha értékben vizsgáljuk tovább az eljárásokat, akkor kitűnik, hogy egyharmad-egyharmad rész jut a önkormányzatokra és a központi költségvetési szervekre. A maradék harmad szinte feleződik: egyik része a közszolgáltatóké, a másik a támogatásban részesített szervezeteké. Továbbra is az építési beruházásoké a legnagyobb szerep a közbeszerzési piacon. A meghirdetett eljárások közel fele (47 százaléka) építés. Az árubeszerzések aránya 30,7, míg a szolgáltatásoké 22,3 százalék.
A mikro-, kis- és középvállalkozások nyertek az eljárások kétharmadában. A külföldiek szerepe marginális: a közbeszerzések összértékének 3 százaléka jut rájuk.
(Magyar Hírlap)