ÁSZ: hiányos és áttekinthetetlen a zárszámadás

A központi költségvetés tavalyi kiadási főösszegének 17 százalékát vizsgálta meg az Állami Számvevőszék, ami a vizsgálni kívánt kör több mint egyharmadát jelenti. A zárszámadással kapcsolatos számvevőszéki ellenőrzés és az arról készült jelentés több hiányosságot is feltárt. 

Az elmúlt év volt az első olyan év az ÁSZ költségvetési ellenőrzéseinek tekintetében, amikor a kormány átvezette az ÁSZ javaslatait a zárszámadással kapcsolatban, így a számvevőszéki jelentés a Pénzügyminisztériummal egyetértésben született - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke

A zárszámadással kapcsolatos ÁSZ-ellenőrzésben egyre nagyobb teret kapott a kifejezetten pénzügyi típusú ellenőrzés, angol szakkifejezéssel a "financial audit" típusú kontroll, ami a korábbi évekhez képest szigorúbb áttekintést jelent az egyes költségvetési fejezeteket tekintve. Ezzel az ellenőrzéssel együtt fedte le a központi költségvetés tavalyi kiadási főösszegének több mint egyharmadát az ÁSZ.

A zárszámadással kapcsolatos számvevőszéki ellenőrzés és az arról készült jelentés több hiányosságot is feltárt, amelyeket jórészt jogszabályi hiányosságok idéztek elő. Bihary Zsigmond számvevőszéki főigazgató szerint hiányzik például az államháztartás zárt számvitelét szabályozó törvény, ezért nincs egyértelműen kidolgozva az sem, hogy mit kell tételesen tartalmaznia az államháztartás zárszámadásának.

A számvevőszék tételes megállapításai között szerepel, hogy az ellenőrző intézmény több év óta ismételt javaslatai ellenére nem, vagy csak részlegesen történt előrelépés egyes területeken. Így például a zárszámadási dokumentum tartalma, szerkezete továbbra is igen nehezen áttekinthető. A beszámolási rend hiányossága, hogy a központi költségvetés mérlegében szereplő kiadási és bevételi főösszegeknek a kincstári beszámolótól való eltérését nem teljes körűen vezették le a zárszámadási törvényjavaslatban.

Alapvetően hiányzik például a költségvetési rendszerből az állami feladatok, a költségvetési szervek által elérendő célok és az elvárt eredmények meghatározása. Így az Országgyűlés a célok és a feladatok teljesítéséről, azok összhangjáról csak esetlegesen kap információt. A költségvetési intézmények tekintetében kockázati tényezőt jelent az, hogy a belső ellenőrzés rendszerét nem kielégítően építették ki, illetve ahol jól kiépítették, ott a működésével vannak hiányosságok.

Nem sikerült eddig elérni a hiteles állami vagyonnyilvántartás felállítását, mondta Bihary Zsigmond. Így viszont a számvevőszék megítélése szerint az állami vagyon állapotának kimutatása továbbra sem felel meg a valódiság és az áttekinthetőség alapkövetelményének. Késik a vagyonnyilvántartás részletes szabályai kidolgozására vonatkozó előírások végrehajtása is.

A számvevőszék tételes megállapításai között szerepel, hogy az előző évekhez hasonlóan 2001-re vonatkozóan sem egyeztek meg teljes körűen a költségvetési fejezetek és az egyes intézmények beszámolóiban szereplő adatok az Államháztartási Hivatal által nyilvántartott adatokkal. Kritikaként fogalmazza meg az ÁSZ, hogy a kormány által vállalható egyedi kezességek keretösszege emelkedést mutat. A kormány 2001 folyamán 13 új egyedi kezességet vállalt, ezek összhangban voltak a költségvetési törvénnyel. A visszatérülésekkel együtt a kezesség és viszontgarancia költségvetési előirányzatai egyenlegükben 2,3 milliárd forinttal terhelték meg a központi költségvetést.

Az Állami Számvevőszék az elkülönített állami pénzalapok esetében a helyszíni ellenőrzések során megállapította, hogy a Munkaerőpiaci Alap múlt évi bevételei és kiadásai több mint 15 milliárd forinttal haladták meg a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatokat. Az alapot érintő tartozásokat azonban a költségvetési beszámoló mérlege nem tartalmazza, noha azt megkívánná a valódiság számviteli alapelve.

Az általános tartalék felhasználásánál pedig a számvevőszék szakemberei szerint nem minden esetben érvényesült az államháztartási törvényben meghatározott "előre nem valószínűsíthetőség, nem tervezhetőség" kritériuma.

(MTI)

Ajánlat:

ÁSZ

Korábban:

Zárszámadás: 402,94 milliárd a tavalyi hiány