Én kérek elnézést

A parlament november 12-i ülésnapján elfogadta az egyszerűsített vállalkozási adóról (eva) szóló törvényt. A jogszabály elsősorban a kisvállalkozások közterheinek mérséklését és az adminisztrációs terhek csökkentését célozza. A törvény 2003. január 1-jén lép hatályba, de azoknak, akik be szeretnének lépni  az eva-körbe, még az idén december 20-áig nyilatkozniuk kell szándékukról. Az új adónemmel kapcsolatos tudnivalók közül kiemeljük a parlamenti vita során elfogadott módosító indítványokat.

A tavaszi szocialista választási kampány egyik meghatározó ígérete volt az egyszerűsített vállalkozási adó bevezetése, a Pénzügyminisztériumban augusztus közepére el is készült az erről szóló törvénytervezet, amely azonban még sok helyen többváltozós szabályozási javaslatot tartalmazott. Bizonytalan volt többek között, hogy

• mekkora árbevétel mellett lesz választható a könnyített adózás,
• az evát alkalmazó vállalkozásoknak milyen részesedése lehet majd más vállalkozásokban,
• hány éve kell működnie ahhoz az adóalanynak, hogy beléphessen az eva-körbe,
• hogyan számolják az iparűzési adó alapját,
• mekkora adóteherrel kell számolniuk az evát választó vállalkozásoknak a házipénztárban felgyülemlett összeg után és
• feltéle lesz-e az új adónem választásának az eredménytartalékban lévő vagyontárgyak, immateriális javak utáni adózás is.

A kormány - a szakmai szervezetek véleményét is figyelembe véve - több helyen a kevésbé szigorú változat mellett döntött, s az Országgyűlés októberben megkezdte a törvényjavaslat általános vitáját. A jogszabálytervezethez számos módosító indítványt nyújtottak be a képviselők, s ezek közül azokat, amelyeket az illetékes parlamenti bizottságok is támogattak, és elsősorban a kínálkozó kiskapuk bezárására irányultak, el is fogadta a parlament (összeállításunkban dőlt betűvel jelezzük ezeket).

Ahhoz, hogy az evát választhassa egy vállalkozás, a törvényben meghatározott formában kell működnie, meg kell felelnie a jogszabály feltételeinek és minden adóév előtt be kell jelentenie az adóhatóságnak, hogy ezt az adózási formát kívánja alkalmazni. Az eva-alanyiság időszaka alatt a gazdasági társaság nem alakulhat át, nem egyesülhet más társasággal és nem válhat szét, valamint jegyzett tőkéjét nem emelheti a jegyzett tőkén felüli saját tőkéje terhére.

A jogszabályt először a 2003. január 1-jével kezdődő adóévre lehet alkalmazni, tehát a 2002-ben képződött bevétele után még senki nem fizethet evát.

Milyen vállalkozási formák választhatják az evát?

Az egyszerűsített adózás feltételei

Milyen adókat vált ki és mennyi az eva?

Adminisztrációs kötelezettségek - bevételi nyilvántartás

Egyszerűsített iparűzési adó

Tb-járulék

Hogyan viszonyul az eva más adónemekhez?

Bejelentés, adófizetés, bevallás

Milyen vállalkozási formák választhatják az evát?

A törvény szerint az egyszerűsített vállalkozási adó alanya lehet:

• az egyéni vállalkozó (a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az ügyvéd, a magán-állatorvos, a magán-gyógyszerész)
• a közkereseti társaság,
• a betéti társaság,
• a korlátolt felelősségű társaság,
• a szövetkezet,
• az erdőbirtokossági társulat,
• a végrehajtói iroda,
• az ügyvédi iroda,
• a szabadalmi ügyvivői iroda.

Az egyszerűsített adózás feltételei

A fentiek szerinti vállalkozás csak akkor lehet eva-alany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben

• az egyéni vállakozó folyamatosan végezte tevékenységét,
• a jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság változatlan szervezeti formában működött, azaz nem alakult át és a társaságban új tag nem szerzett 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést (kivéve, ha örökölt)
• az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt nem szabott ki vele szemben mulasztási bírságot;
• áfa szempontjából nem választotta a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó különleges jogállást, valamint nem volt köteles különbözet szerinti adózni vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazni;
• nem állt végelszámolás vagy felszámolás alatt,
• ténylegesen működött, vagyis az egyéni vállalkozó vállakozói bevételt, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti árbevételt, egyéb adóalany pedig bevételt számolt el.

A jogszabály szerint 2003-ban és 2004-ben azok az egyéni vállalkozók lehetnek eva-alanyok, akik 2001-ben vagy 2002-ben az szja-törvény egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezései szerint adóztak tevékenységük után.

Az egyszerűsített adózás további feltétele, hogy a vállalkozás áfával növelt összes éves bevétele az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) nem haladta meg a 15 millió forintot és az aktuális adóévben ésszerűen várható áfás bevétele sem fogja meghaladni ezt az összeghatárt, emellett az aktuális adóévben nem folytat

• jövedéki tevékenységet
• a vámtörvényben meghatározott közvetett képviselői, vagy
• olyan tevékenységet, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy ezekhez a szervekhez való bejelentés szükséges.

Az egyes vállalkozási formákra vonatkozó - a kereszttulajdonlást szabályozó - előírás, hogy

• az egyéni vállalkozó csak akkor választhatja az egyszerűsített adózást, ha ugyanabban az adóévben nem lép be az eva-körbe olyan cég (jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság), amelyben ő 10 százalék feletti szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik;
• egyéb vállalkozási forma akkor lehet az eva alanya, ha az aktuális adóévben csak magánszemély tagjai vannak, és a cégnek nincs részesedése (kivéve a nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírt) más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban.

Jól át kell gondolni, hogy érdemes-e ezt az adózási formát választani, ugyanis ha valaki elmulasztja a következő évre vonatkozó bejelentését vagy már nem felel meg a feltételeknek és ezért szűnik meg az adóalanyisága, a törvény szerint a megszűnést követő négy adóévben már nem léphet be újra az eva-körbe.

Milyen adókat vált ki és mennyi az eva?

Az evát választó vállalkozás az egyszerűsített adózással kiváltja az általános forgalmi adót, a cégautó adóját, ezen felül a gazdasági társaságnál a társasági adót és az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót, egyéni vállalkozónál pedig a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót.

Az eva rendszerében kizárólag a vállalkozás adott évi bruttó árbevétele képezi az adó alapját, amelyet a törvényben tételesen felsorolt növelő és csökkentő tételekkel korrigálni kell.

A jogszabály meghatározza, hogy mi minősül bevételnek és milyen időpontban kell azt megszerzettnek tekinteni - attól függően, hogy az pénz, szolgáltatás, vagyoni értékű jog, esetleg elévült kötelezettség vagy átvállalt tartozás. Fontos szabály, hogy az eva-alap megállapításakor kétszeresen kell figyelembe venni az adóévben megszerzett összes bevételt, ha az kapcsolt vállalkozásból származik. Azok a vállalkozások, amelyek nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, más szabályok szerint határozzák meg az eva alapját. A külön előírások célja az, hogy ne kelljen kétszeresen adót fizetni az olyan bevétel után, amelyet a bejelentés adóévében már figyelembe kellett venni a társasági adó alapjánál, de ne is lehessen elkerülni az adófizetést, ha a bevétel az eva-alanyiság bejelentését megelőző adóévben még nem volt része a társasági adó alapjának.

Az egyszerűsített adó mértéke a pozitív adóalap 15 százaléka.

Adminisztrációs kötelezettségek - bevételi nyilvántartás

Csökkenni fognak az evát választó vállalkozások (elsősorban az egyéni vállalkozók) adózással kapcsolatos adminisztrációs, többek között nyilvántartási kötelezettségei is.

Az egyéni vállalkozók a törvény mellékletében meghatározott bevételi nyilvántartást fognak vezetni, amelyben kizárólag bizonylat alapján lehet rögzíteni, módosítani vagy törölni az adatokat. A bizonylatot (az elrontott példányt is) és a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni.

A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (közkereseti és betéti társaságok) vagy a fenti nyilvántartási módot választják, vagy a számviteli törvény szerinti kettős könyvvitelre vonatkozó szabályok alapján vezetik nyilvántartásaikat - a későbbiekben azonban már nem változtathatják meg döntésüket. Ebből következően a számviteli nyilvántartást választó vállalkozás 2003. január 1-jétől köteles áttérni a kettős könyvvitelre.

A jogi személyek (a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivői iroda) továbbra is a kettős könyvvitel rendszerében teljesítik nyilvántartási kötelezettségüket, ami azonban így is egyszerűsödni fog, hiszen négy adónem helyett csak egy után terheli majd őket adminisztráció.

Egyszerűsített iparűzési adó

A helyi iparűzési adó alapjának általános szabályok szerinti megállapítása többletadminisztrációt jelentene az evázó vállalkozásoknak, hiszen költségszámlákat is kellene gyűjteniük. Ezért a törvény módosítja a helyi adókról szóló törvényt is, és lehetővé teszi, hogy az eva-alanyok a helyi iparűzési adó alapját az eva alapjának 50 százalékában határozzák meg. Az a vállalkozás, amelyik így kíván iparűzési adót fizetni, köteles bejelenteni szándékát az önkormányzati adóhatóságnak

Tb-járulék

A főállású egyéni vállalkozók a hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér után fizetnek társadalombiztosítási járulékot. Az evát választó egyéni vállalkozó a minimálbér után lesz köteles járulékot fizetni. Dönthet úgy is, hogy - a nagyobb összegű tb-ellátás (pl. táppénz, nyugdíj) érdekében - a minimálbérnél magasabb járulékalap után fizet járulékot, ezt azonban azt az adóévet megelőző év december 20-áig be kell jelentenie az adóhatóságnak.

A többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozók és a kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) vállalkozók járulékfizetésének jelenleg nincs kötelező minimuma, hanem a tényleges járulékalapot képező jövedelem, a vállalkozói kivét után fizetnek társadalombiztosítási járulékot. Tekintettel arra, hogy az eva ezt kiváltja, a törvény szerint a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó az eva-alap 10 százaléka után fizet baleseti járulékot, míg a többes jogviszonyban álló vállalkozó az eva-alap 4 százaléka után lesz köteles tb-járulékot fizetni.

A járulékot negyedévente (a negyedévet követő hónap 12-éig), négy egyenlő részletben kell megfizetni.

Hogyan viszonyul az eva más adónemekhez?

Az eva-alany vállalkozás áfa-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napján megszűnik, azonban amennyiben az evára való áttérés során vagyonának egy részét kivonja a bevlételszerző tevékenysége alól, akkor a kivitt vagyontárgy forgalmi értéke után áfa-fizetési kötelezettsége keletkezik. A bejelentés évében beszerzett tárgyi eszközök utáni áfalevonásnál arányosítást (áfa-megosztás) kell végezni. Ez a most eva-körbe lépő adóalanyoknál azt jelenti, hogy a 2002. szeptember 30-a után beszerzett tárgyi eszközök után csak az októbertől decemberig terjedő időszakra van végleges áfalevonási joguk, vagyis aki már visszaigényelte a teljes áfát, az 2003. január 20-áig négyötöd részét köteles visszafizetni (ingatlannál pedig kilenctized részét).

Az eva-körbe tartozó vállalkozás az általa kibocsátott számlával mást áfa-levonásra jogosíthat, de az áthárított áfát nem igényelheti vissza (hiszen az eva választásával megszűnik áfa-alanyiság) és az eva időszakára később sem alapíthat áfa-levonási jogot. Annak ellenére, hogy az eva-alany nem fizet áfát, a termékimport után a vámhatóság által kivetett általános forgalmi adót neki is meg kell majd fizetnie.

Tekintettel arra, hogy az evát választó egyéni vállalkozók eddig vállalkozói jövedelemadót fizettek, a törvény, részletesen szabályozza az szja-ról az evára való áttérést. A vállalkozó az őt kifizetőként terhelő személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségeknek továbbra is köteles eleget tenni. Nem kell viszont személyi jövedelemadó-bevallást benyújtania, ha arra kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett.

Azok a közkereseti és betéti társaságok, amelyek bevételi nyilvántartást fognak vezetni, az evára való áttéréskor a korábban felhalmozott eredménytartalékuk után - három év alatt, három egyenlő részletben - 20 százalékos adót kötelesek fizetni, ezzel kiváltják az osztalék után fizetendő adót. Itt elsősorban a házipénztárban felhalmozott vagyonnövekményről van szó, a tárgyi eszközökben és immateriális javakban felhalmozott vagyont ugyanis nem terheli ez az adó. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a betéti és közkereseti társaságra, amely belép ugyan az eva-körbe, de nem a bevételi nyilvántartást választja, hanem a kettős könnyvitel szerint vezeti nyilvántartásait.

Bejelentés, adófizetés, bevallás

Az evát választó vállalkozás minden év december 1-je és december 20-a között köteles bejelenteni az adóhatóságnak, hogy ebben a formában kíván adózni. Amennyiben ezt egyszer is elmulasztja, a következő négy évben nem élhet újra ezzel a lehetőséggel. Az az adóalany tehet jogszerű bejelentést, aki megfelel a fentiekben felsorolt törvényi feltételeknek és nincs adó-, illetve vámhatóságnál nyilvántartott végrehajtható köztartozása. Erről a bejelentést tartalmazó formanyomtatványon kell nyilatkoznia. Aki a köztartozás megfizetésére haladékot vagy részletfizetési lehetőséget kapott az adóhatóságtól, az eva alanyiság szempontjából úgy minősül, mintha nem lenne köztartozása. Aki nem tehetett volna jogszerű bejelentést, nem válik az eva alanyává, s ennek következményeként az őt terhelő adófizetési kötelezettség alapját az adóhatóság becsléssel fogja megállapítani.

Az adót adóévenként kell megállapítani és bevallani. Az adóév általában megfelel a naptári évnek, amennyiben azonban az adóalanyiság év közben megszűnik, a január 1-jétől a megszűnés napjáig terjedő időszakot tekintik adóévnek.

Az adóbevallás benyújtásának határideje

• a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozásnál (jellemzően az egyéni vállalkozó) az adóévet követő év február 15-e,
• egyéb vállalkozásoknál pedig az adóévre vonatkozó beszámoló letétbe helyezésére előírt határidő (jellemzően május 31-e).

Az adóév első három negyedévére a raelizált bevételei után 15 százalékos adóelőleget kell fizetni, a negyedévet követő hónap 12-éig. A fennmaradó összeget a bevallással egyidejűleg kell megfizetni, túlfizetés esetén pedig szintén a bevallásban lehet visszaigényelni a különbözetet.

Váci Tímea

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Adó - az Üzleti Negyed rovata

Korábban:

Elfogadták az adó- és járulékmódosításokat
(2002. október 12.)