Munkanélküli ellátások

 

A munkanélküli ellátásban részesülő munkanélküli, az ellátással összefüggő körülményeiben bekövetkezett változást a tudomására jutásától számított 8 napon belül köteles bejelenteni a munkaügyi központnak. Keresőtevékenység folytatását legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a keresőtevékenység megszűnését a megszűnést követő napon kell bejelenteni.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő alkalmi foglalkoztatást nem kell előre bejelenteni, de az AM könyvet a munkanélküli-ellátás számfejtése előtt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt időpontban be kell mutatni.(Alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta, legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, illetve egy éven belül legfeljebb 90 napig munkaviszonyt létesít, és a munkavállalónak kifizetett munkabér egy munkában töltött napra eső összege legalább 1200 és 4000 Ft között van.)

A jogalap nélkül felvett ellátást, ha arra az érintettet a felvételtől számított 180 napon belül írásban kötelezték, vissza kell fizetni. A 180 nap elteltét követően jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő. Ha a munkanélküli-ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat keresőtevékenységet, köteles az adóévben felvett munkanélküli-ellátást visszafizetni. A munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a jogalap nélkül felvett munkanélküli-ellátás visszakövetelésétől. Ezt a jogát az eljárás bármely szakaszában gyakorolhatja. Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett munkanélküli-járadék és annak járulékai összegét a Munkaerőpiaci Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a munkaügyi központnak megküldi a jogerős határozatot, amely ennek alapján határoz.

A munkaadó és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése a mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásnak következménye, és az ellátást az érintettől már nem lehet visszakövetelni. Ha a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogosultat egyaránt felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kötelezik megtérítésre, illetőleg visszafizetésre.