A vidékiek és a diplomások a teszik félre a legtöbb pénzt

A GfK Piackutató Intézet március elején végzett felméréséből az derül ki, hogy a felnőtt lakosság 43 százaléka rendelkezik megtakarított pénzzel. Valamivel több közöttük a féri, mint a nő, életkor szerint pedig a 40-59 évesek aránya haladja meg az átlagot. A megtakarítások leggyakoribb oka a váratlan kiadásoktól való aggodalom, de sokan kezdenek gyűjteni a gyermekük jövője miatt is.

Iskolai végzettség és jövedelmi helyzet összefüggését mutatja, hogy a magasabb iskolai végzettségűek és nagyobb jövedelműek szintén felülreprezentáltak a takarékoskodásban. Például a diplomások 57 százalékának van megtakarított pénze, míg a nyolc általánost vagy kevesebbet végzettek közül csak 31 százaléknak. A lakóhely nagysága szempontjából a 20 000-50 000 lakosú városok lakói a legspórolósabbak, majd a budapestiek következnek.

A 14 éven aluli felnőtt lakosságt több fontos szempontból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezése során azt is feltárták, hogy ki, mire gyűjt. Legtöbben a váratlan kiadásokat nevezték meg, majd a gyermekek jövőjét, lakás vagy más ingatlan vásárlását, illetve a nyugdíjas éveket. A készülés a váratlan kiadásokra különösen az 50 évesekre és idősebbekre, nyolc általánost végzettekre és kis falvak lakóira jellemző. A gyerekek jövője különösen a 40-49 éveseket, vidéki nagyvárosban élőket és dunántúliakat motiválja.

Lakásra, ingatlanra az átlagosnál sokkal nagyobb mértékben gyűjtenek a 20-39 évesek, érettségizettek, havi 100 000 forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban élők, és szintén az 50 000 lakosúnál nagyobb vidéki városban lakók. A nyugdíjas éveket tartják szem előtt az 50-59 évesek, egyetemet végzettek, 2000-20 000 lakos közti települések lakói, továbbá a dél-magyarországiak.

Érdekes, hogy a szóban forgó megtakarítási célok főleg a férfiakat motiválják. A nők egyetlen szempontnál vannak többségben, a gyerekek jövőjére ők nagyobb arányban gyűjtenek. Milyen formában tartja Ön a megtakarításait? A válaszadók kétharmada forintbetétben, készpénzben 20, életbiztosításban pedig 16 százalék. Egy-egy többi lehetőséget a válaszadók 7 százaléka vagy annál kisebb hányada jelölt meg.

A piackutatás kiterjedt arra is, hogy ha a megkérdezett lekötné a befektetéseit, akkor melyik időtartamot részesítené előnyben. Legtöbben egy évet mondtak (36 százalék), míg egyaránt 16 százalékot jelöltek meg azok, akik havi vagy rövidebb időre, negyedévre, illetve félévre kötnék le a pénzüket.

A megfelelő megtakarítási, befektetési forma kiválasztásánál legfontosabb a biztonság, a válaszadók 52 százaléka számára. Második helyre sorolták, hogy bármikor hozzáférhető legyen, és harmadikra a hozam nagyságát.

Megtakarítási célok azok körében, akik rendelkeznek megtakarítással. A válaszadók százalékában.

Megtakarítási cél	Százalék
Váratlan kiadások	36
A gyermekek jövőjére	22
Lakás vagy egyéb ingatlan	18
Nyugdíjas évekre	18
Temetés, sírkő	13
Autóvásárlás	11
Ház vagy lakás felújítása	11
Nincs konkrét cél / nincs válasz	22
Megjegyzés: Egy válaszadó több megtakarítási célt is megnevezhetett. Forrás: GfK Piackutató Intézet

(Üzleti Negyed)

Nem hiányzik a könyvtárából?

Solomon, Muriel: Nehéz főnökök, nehéz kollégák