Az MNB az infláció alakulásáról

Szemben egyes elemzői megállapításokkal, az átmenetileg vállalt jegybanki aszimmetrikus inflációs célkövetés nem jelenti a monetáris politika lazítását - mondta Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

A jegybank csütörtökön tette közzé a "Jelentés az infláció alakulásáról" szóló tanulmányát, amelynek előrejelzéseiben már figyelembe vette a kormány száznapos programjának, illetve az előcsatlakozási program gazdasági részében vállaltak hatását is.

Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy az átmeneti aszimmetrikus monetáris szabály alapján akkor kell monetáris szigorításra számítani, ha a jegybanki előrejelzés meghaladja a 2003 célsáv felső határát, a 4,5 százalékot. Lazítást pedig az von maga után, ha az előrejelzés a 2003-as monetáris cél, vagyis 3,5 százalék alá kerül.

A jelentésben foglalt MNB-előrejelzés szerint 2002 decemberében 5,1 százalék, 2003 decemberében 4,3 százalék körüli áremelkedés várható. Hamecz István elmondta, hogy várhatóan ősszel teszik közzé a 2004-re vonatkozó inflációs célt, amely szerinte 3,5 százalék lesz a kormányzat középtávú gazdasági programjában foglaltak alapján.

A célkövetés rendszerét magyarázva hozzátette: az előrejelzés és a cél összevetésekor egyre kisebb a súlya a megközelített célnak, vagyis jelenleg a 2002 decemberi inflációs adatnak. A jegybanki vezető figyelmeztetett arra, hogy a cél elérésében meghatározó szerepet játszik az, hogy a kormányzatnak sikerül-e olyan megállapodást elérnie az érdekegyeztetés új rendszerében, amelynek alapján a versenyszférában a bruttó béremelkedés nem haladja meg az 5 százalékot 2003-ban, illetve az államháztartás jövő évi ESA95 rendszerű hiánya nem haladja meg a 4,5 százalékot.

Ugyancsak a fiskális politika hatókörébe tartozik egy másik meghatározó tényező, a meghatározott árak emelkedése, amelyeknél a jegybanki szakemberek 6 százalékkal számoltak jövőre. Az MNB a dokumentumban az idei összesített kereslet bővülésére vonatkozó prognózisát 1,3 százalékról 3 százalékra változtatta. A növekményből 1,3 százalékpont a május óta hozott kormányzati intézkedések, a száz napos program hatása.

Részben ennek következtében, illetve az első negyedéves bruttó hazai termék-számítás statisztikai hibája alapján az MNB módosította a GDP-előrejelzését is. Az új előrejelzés szerint 2002-ben a GDP 3,8 százalékos, 2003-ban pedig 4,7 százalékos növekedésével számol a jegybank, szemben a korábbi 3,6, illetve 4,3 százalékkal.

Az ügyvezető igazgató magyarázata szerint - feltételezve, hogy a kormányzat gazdasági programjának megfelelően alakulnak a folyamatok - a negyedéves GDP növekedése 2003 elejéig gyorsul majd és eléri az 5 százalékot, majd 2003 utolsó negyedévére 4 százalék körüli szintre mérséklődik.

A jelentésben megtalálható negyedéves inflációs előrejelzés szerint 2002 második félévében a fogyasztói árindex növekedni fog, míg 2003-ban fokozatosan csökken. A negyedéves inflációs index a 2002 első, illetve második negyedévi 6,2, illetve 5,5 százalékot követően 4,7, illetve 5 százalék lesz a harmadik és a negyedik negyedévben. 2003-ban pedig 5,1, 4,7, 4,8 illetve 4,4 százalékos inflációra számítanak a jegybanki elemzők az egyes negyedévekben.

Ennek megfelelően az éves átlagos fogyasztói árindex 2002-ben 5,4, a jövő évben pedig 4,8 százalék lesz. A maginfláció ettől némileg eltérően folyamatos csökkenést mutat majd az MNB szakértői szerint. Az idén az 1.-2. negyedévben 6,7, illetve 5,9 százalék volt, a harmadik és a negyedik negyedévben várhatóan 5,7 százalék, illetve 5,5 százalék lesz, 2003 negyedik negyedévére pedig 3,6 százalékig mérséklődik.

(MTI)

Korábban:

MNB: 50 bázispontos kamatemelés
(2002. július 8.)

Ajánlat:

MNB