A bértárgyalásokon munkavállalói oldal javaslata - 5 százalékos inflációt feltételezve - 8-8,2 százalékos reálbér-növekedést jelentene, amelynek szükségességét többek közt azzal indokolják, hogy ellenkező esetben az uniós bérek beláthatatlan távolságba kerülnének - írja a Magyar Hírlap.
A munkaadók ugyanakkor a szakszervezetek által javasolt legalacsonyabb mérték felét - 3 százalékot - tartanak elképzelhetőnek, de legfeljebb 5 százalékos emelést. László Csaba pénzügyminiszter szeptember elején szintén 3 százalékos emelést javasolt, mert - mint mondta - a tervezett adócsökkentésekkel együtt a 3 százalékos béremelés szerény reálkereset-növekedéssel járna. A 3 százalékos javaslatot egyébként később 4,5 százalékra emelte Kiss Péter munkaügyi miniszter.
Nincs egyetértés a minimálbér emelésének kérdésében sem: míg a munkaadók nem hajlandóak növelni az 50 ezer forintos minimálbért, addig a szakszervezetek 54 ezer forintra, sőt a Liga 57 ezer forintra növelné. A szakszervezetek javaslata - ugyancsak 5 százalékos árdrágulással számolva - 13,2 százalékos reálbér-növekedést jelentene. A Liga azért javasolta az 57 ezer forintos határt, mert ebben az esetben érvényesülne az európai szociális charta azon irányelve, hogy a mindenkori minimálbérnek el kell érnie az átlagkereset 60 százalékát.
A kormány szerint a szeptemberi adócsökkentések áthúzódó hatásainak eredményeként az 50 ezer forintos minimálbér megmaradása mintegy 10 százalékos bérnövekedést jelentene. Mivel pedig a legkisebb fizetés adóztatása megszűnt, így a kormány sem zárkózna el a minimálbér szinten tartásától - írja pénteki számában a Magyar Hírlap.
(Üzleti Negyed)
Ajánlat: