Munkajogi tanácsok: késés havazás miatt, apaszabadság

Jogi szakértőink  - olavasóink leveleiből válogatva - többek között a felmondás,  a vágkielégítés, a 13. havi illetmény, a havazás miatti munkaidőkiesés és az apaszabadság munkajogi szabályait ismertetik.

A mai napi havazás sokunk hétfő reggelét megkeserítette, sokak voltak a közlekedés szenvedő alanyai. Az általam igénybe vett busz menetideje átlag 20 perc, csúcsforgalomban a 30 percet is eléri. A mai napon 1óra pár perc volt a menetideje, melynek hatására háromnegyed óra késéssel értem be a munkahelyemre, pedig előbb indultam negyed órával. Munkámba állásomkor rögvest azzal zaklattak, hogy mikor dolgozom le a háromnegyed órás késést. Amennyiben bizonyítani tudom, hogy én időben (sőt hamarabb) szálltam fel a buszra, a forgalom miatt késtem, akkor is kötelező bennmaradnom és ledolgoznom ezt az időt?

A Munka Törvénykönyve szabályai szerint mentesül a munkavállaló munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni. A gyakorlat elháríthatatlan oknak tekinti a munkavállaló személyétől függetlenül, objektíve bekövetkezett akadályt, pl. árvíz, hóvihar, baleset, vasutassztrájk, stb. Ezek általában olyan közismert, "vis maior" események, amelyek bekövetkeztét nem kell külön a munkavállalónak bizonyítania. Jelen esetben kérdés lehet, hogy a havazás rendkívüli mértékű volt-e vagy sem. Erről vita esetén a Meteorológiai Szolgálat szokott felvilágosítást adni. Álláspontom szerint a hétfő reggeli havazás, bár okozott fennakadásokat a közlekedésben, decemberben nem tekinthető rendkívüli eseménynek, így sajnos nem hivatkozhat elháríthatatlan okra, és amennyiben elkésett, köteles annak időtartamát ledolgozni.

Gyermektartásdíj levonása a végkielégítésből

Ismerősömet 6 hónapi felmondási időre járó átlagkeresettel és 33 havi végkielégítés kifizetésével munkahelyéről létszámleépítés miatt elküldték. Ezekből az összegekből a munkáltató levonta a gyermektartásdíjat. Ezt az összeget nem lehetne zároltatni a gyermek nevére? Pár hónap múlva 18 éves lesz, jelenleg középiskolai tanulmányait folytatja. Amennyiben ismerősöm elhelyezkedik a fentiek mellett keresetéből szintén fizetnie kell ?

A végkielégítés összege a gyermektartásdíj alapjául szolgál. A gyakorlat szerint " a gyermektartásdíj megállapítása esetén a végkielégítés a tartásdíj alapjául szolgál, a végkielégítés időtartamával azonos időszakra. A munkáltató a kifizetéssel egyidejűleg a juttatás megfelelő százalékát levonja és megküldi a tartásra jogosultnak akkor is, ha annak tényleges, tartásra fordítása csak később esedékes. Ilyen esetekben a végkielégítés által fedezett időszakra, a tartásdíj kiegyenlítettnek tekintendő."

A tartásdíj kizárólag a gyermek 18 éves koráig jár. Amennyiben ezt követően tanulmányokat folytat rokontartásra jogosult. A levont tartásdíj összegét zárolni nem lehet, a gyermektartásra a másik szülő azonban kizárólag a gyermek nagykorúságáig jogosult. Ezért kizárólag annyi hónapra járó végkielégítés utáni tartásdíjra tarthat igényt a másik szülő, ahány hónap a gyermek nagykorúságának eléréséig hátra van. A munkáltató azonban a tartási kötelezettség megszüntetése hiányában köteles a teljes, 33 havi összegből a tartásdíjat levonni. A tartásra kötelezett pedig a bíróságnál kérheti a gyermek 18. életévének betöltését követően a tartási kötelezettség megszüntetését , a jogosulatlanul felvett tartásdíj visszafizetését. Más kérdés, hogy amennyiben a gyermek továbbra is tanul - megszakítás nélkül, nappali tagozaton, úgy a bíróságnak lehetősége van a tartásdíj megszüntetése helyett esetleg annak leszállításáról dönteni.

Álláspontom szerint, amennyiben a kötelezett újra elhelyezkedik, a munkabéréből szintén köteles a tartásdíj megfizetésére. Amennyiben a tartásdíj összege a gyermek szükségleteihez mérten túl magas lenne, kérheti annak leszállítását.

Vezetői megbízatás megszüntetése bizalomhiány miatt

Több éve egy munkahelyen dolgozom, ahol a munkámmal a főnökeim elmondása szerint meg vannak elégedve, ezért kinevezetek egy magasabb csoportvezetői pozícióra, amelyből később osztályvezetőnek kiemeltek volna, legalábbis ebben állapodtunk meg. Az osztályvezetői teendők ellátásához elkészítettek egy képzési menetrendet, amely szerint haladni kellett, fél éven belül értünk volna a végére. A képzésemért kijelöltek egy személyt felelősnek, aki ez idő alatt semmilyen ellenőrzést nem végzett, arra vonatkozóan hogy a képzésem megfelelő ütemben halad-e, esetlegesen minden feltételt megteremtettek-e az ismeretanyag zökkenőmentes elsajátításához. A határidő lejárta előtt két héttel berendeltek és engem vontak felelősségre mindenért amiért a kijelölt felelőst kellett volna. Nem volt megteremtve a feltététele annak hogy a megfelelő ismeretanyagot elsajátíthassam, mert nem biztosítottak rá időt és embert akitől átvehettem volna a tudást.

Mivel a jelenlegi főnököm nem bízik bennem, de tudják, hogy milyen jól végzem a jelenlegi munkámat és a vezérigazgató is bizalmat szavaz a számomra, ezért adtak még egy lehetőséget ahhoz, hogy osztályvezető lehessek, de 6 hónap próbaidőt kötnek ki és a csoportvezetői feladatomat egy második személy felügyelete mellett láthatom el, akivel ugyanazon hatáskörrel fogunk rendelkezni de ő mégis az én főnököm lesz. Amennyiben ezalatt az idő alatt megfelelően teljesítek, akkor osztályvezető lehetek.

Nem fogadtam el ezt a döntést, egy hét gondolkodási időt kértem a pozíció elfogadására. Az egy hét lejártát meg nem várva jelentkeztem a területi igazgatónál, aki közölte: nincs már miről beszélnie velem, döntés született. A humánpolitikai igazgató telefonon berendelt magához és közölte, úgy döntöttek mégsem lehetek osztályvezető, mert szerintük nem fogadom el a főnökeimet, ezért a csoportvezetői pozíciómból is visszaminősítenek.

Nem kaptam ezekről a beszélgetésekről semmilyen írásos dokumentumot, nem kaptam figyelmeztetést nem indult ellenem fegyelmi eljárás, és még a mai napig nem tudom mi az oka annak, hogy a bizalmuk megrendült.

Álláspontom szerint a csoportvezetői munkakör az Mt. szempontjából vezetőnek minősülő munkakört jelent. A probléma megoldása attól függ, hogy a csoportvezetői megbízatása határozott időre szólt, vagy végleges jellegű volt. Ez a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak minősült-e vagy munkaszerződés módosítás történt a vezetői pozícióba történő kinevezésekor. Amennyiben munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról van szó, akkor álláspontom szerint nincs lehetősége a munkáltatói döntést megkérdőjelezni. Munkaszerződés módosítás esetén sem tudja a "visszaminősítést" megakadályozni, ugyanis, ha a munkaszerződés újabb módosításában nem tud a munkáltatójával megegyezni, akkor végső megoldásként rendes felmondással megszüntethetik a munkaviszonyát, feltéve, ha a visszaminősítés a munkavállaló munkavégzésével, a munkáltató működésével kapcsolatos okra vezethető vissza.

Jár-e táppénz a munkaviszony megszűnése után?

Munkaviszonyom közös megegyezéssel február 18-án megszűnik, és a felmondási időre eső béren kívül 5 hónap végkielégítést is fizetett a munkaadóm. Kérdésem az, hogy a végkielégítést is figyelembe véve a munkaviszony megszűnése után (passzív jogon) jár e táppénz, ha az egyébként indokolt, azaz betegállományba vesznek.

Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 207. § (5) bekezdése értelmében az 1999. december 31-ét követően kifizetett végkielégítéssel biztosítási időt szerezni nem lehet. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a végkeilégítés időtartamára már nem tekinthető biztosítottnak. Amennyiben azonban a biztosítási idő alatt (munkaviszony fennállása) vagy az azt követő első, második, vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, álláspontom szerint jár Önnek a táppénz.

13. havi fizetés próbaidő alatt

2002. október 07-én kezdtem el egy cégnél dolgozni, és minden valószínűséggel munkaviszonyom december 31-én, tehát még a próbaidő letelte előtt meg fog szűnni. Munkaszerződésemben az áll, hogy "bruttó bére X Ft, mely évi 14 alkalommal kerül kifizetésre". Kérdésem, hogy jár-e nekem ennek legalább időarányos része, vagy pedig próbaidősként nem tarthatok igényt semmire?

Amennyiben a munkaszerződésében a 13. és 14. havi munkabér kifizetésére vonatkozó speciális rendelkezés nincs, úgy álláspontom szerint annak időarányos részére Ön is jogosulttá válik.