Zárszámadás
A kormány augusztus 25-én hagyta jóvá a Pénzügyminisztérium által benyújtott törvényjavaslatot a 2003-as költségvetés végrehajtásáról. Az összefoglalót előtte két hónappal megkapja az Állami Számvevőszék. Gulyás Erika kormányszóvivő tájékoztatása szerint az ÁSZ komolynak nevezhető kifogást nem fogalmazott meg a zárszámadással kapcsolatban.A számvevőszék pozitív változásnak értékelte, hogy a 2003. évi zárszámadási törvényjavaslathoz nem kapcsolódik jelentősebb törvénymódosítási csomag, ellentétben az ÁSZ által többször kifogásolt korábbi gyakorlattal, miszerint a zárszámadási törvényjavaslatok részeként egyéb törvényeket is változtat az Országgyűlés az úgynevezett salátatörvényekkel - közölte Kovács Árpád elnök szerdai sajtótájékoztatóján.
Az ÁSZ elnöke elismerte, hogy a gazdasági változások követésére szükség van az államháztartásban, de kritikával illette, hogy az utóbbi néhány évben, 2001. elejétől ezidáig 24 alkalommal módosult az államháztartási törvény.
Rendszeressé vált a folyó évi költségvetési törvények zárszámadási törvény keretében történő módosítása is, amit ismételten kifogásol az ÁSZ. Kovács Árpád rossz üzenetnek nevezte, ha az év vége előtt módosított költségvetéstől is jelentős mértékben térnek el a tényszámok. Azt mondta: a kormány a pótköltségvetés-készítés alól a jelenlegi szabályozás mellett gyakorlatilag mentesül, így az Országgyűlés költségvetési joga csak korlátozottan érvényesülhet. Az ÁSZ ezzel szemben előtérbe helyezné az eredeti költségvetés újragondolását, átstrukturálását, azaz a pótköltségvetés benyújtását szükséges esetben.
Gondok az egészségügyi- és nyugdíjalapnál
Az egészségügyi alapnál a bevételek és a kiadások összhangja olyan mértékben bomlott meg, hogy a működés jelenlegi körülményei között az nem is állítható helyre - mondta Kovács Árpád. A nyugdíjalap esetében jelezte, hogy a pénzügyi egyensúly csak a központi költségvetésből történő mind nagyobb pénzátadás mellett biztosítható.
Az ÁSZ kifogásolta azt is, hogy 2003-ban is elmaradt a fejezetek által alapított gazdasági társaságokkal kapcsolatban a működtetés indokoltságának felülvizsgálata, a veszteségforrások felszámolása. Kifogásolják, hogy az állam vagyonáról továbbra sem áll rendelkezésre állami szintű, egységes, hiteles vagyonnyilvántartás.