Draskovics szerint elvi kérdés a bankadó

Olyan költségvetése lesz 2005-ben az országnak, amely lehetővé teszi az euró 2010-es bevezetését - mondta a pénzügyminiszter kedden egy televíziós műsorban. A bankszektort érintő társasági-adóemelésről szólva elmondta, hogy a technikánál lehet jobb, de az elvekben kell megállapodni.

Draskovics Tibor a Napkelte adásában közölte: jövőre csökken az államháztartás hiánya, az infláció, az államadósság GDP-arányos mértéke és a kamatok is.

A pénzügyi szektor magasabb társasági adójáról elmondta: a megkérdezett jogi szakértők szerint az intézkedés alkotmányossági szempontból nem aggályos, a technikánál lehet, hogy van jobb, de az elvekről kell megállapodni.

Elvi kérdésnek nevezte, hogy egy olyan szektor, amely nyereségének jelentős részét nem a saját erőfeszítései miatt és a saját tevékenységével növelte, hanem külső körülmények miatt, részben az adófizetők pénzéből, az ennek a többletjövedelemnek egy részét adó formájában visszafizesse.

A pénzügyminiszter hozzátette: az elmúlt években a bankoknál keletkezett jelentős nyereség egy része a magas jegybanki kamat, a lakáshitelezési rendszer és a magas nominális kamatszint eredménye.

A pénzügyminiszter hozzátette: az elmúlt években a bankoknál keletkezett jelentős nyereség egy része a magas jegybanki kamat, a lakáshitelezési rendszer és a magas nominális kamatszint eredménye.

Draskovics Tibor bízik abban, hogy találnak egy olyan megoldást, amely a bankok, az adófizetők és a költségvetés részére is a legoptimálisabb. A hétfői egyeztetésen úgy látszott, hogy egy ilyen megoldás kialakítható - mondta. A pénzügyi tárca vezetője elmondta, hogy a kamatadó bevezetéséről jelenleg nincs szó, ám hozzátette: ez a kérdés középtávon felvetődik majd, a következő két évben azonban nem.

Magyarországon sajátos helyzet alakult ki: erős keresletszűkítés jellemzi a költségvetést, erős az árfolyam és Európában itt a legmagasabb a kamatszint, ami erős szorítást jelent a gazdaságnak - mondta, hozzátéve: a kérdés az, hogy nem túl erős-e, és ezt figyelembe véve a 4 százalék körüli gazdasági növekedés fantasztikus teljesítmény.

A pénzügyminiszter elismerte, hogy az államháztartás idei hiánya mintegy 10 százalékkal haladja meg a tervezettet, emlékeztetett azonban arra, hogy a gazdasági növekedés is mintegy 10 százalékkal magasabb a vártnál.

A jegybankkal való együttműködésről szólva Draskovics Tibor elmondta: rendszeres és tartalmas konzultációt folytatnak a jegybankkal. Sajátságosnak nevezte, hogy a jegybank véleményét az államháztartás alakulásáról a közvélemény természetesnek veszi, ugyanakkor elutasítja a Pénzügyminisztérium monetáris politikával összefüggő megnyilatkozását.

A pénzügyminiszter szavai szerint továbbra is értehetetlen, hogy a jegybank-elnök miért beszél 6 százalék feletti államháztartási hiányról jövőre. Hozzátette: az MNB gyakran abból indul ki, hogy mi történik akkor, ha minden, amit a kormány elhatározott, nem valósul meg.

Hozzátette: ő azt tekinti feladatának, hogy amit a kormánypolitika megtehet, azt tegye meg annak érdekében, hogy a jegybank csökkenthesse a kamatokat. Emlékeztetett arra, hogy a magas kamatszint miatt a költségvetés mintegy 240 milliárd forinttal többet fizetett ki az adófizetők pénzéből.