Javuló üzleti, romló lakossági várakozások

Az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúraindexe szeptemberben 1,3 százalékponttal 50,3 százalékra, a nagyvállalati TOP-100 konjunktúraindex 2 százalékponttal 55 százalékra nőtt. Romlott ugyanakkor a lakosság bizalmi indexe; saját pénzügyi helyzetüket, az ország állapotát és a munkanélküliséget is rosszabbul ítélik meg a megkérdezettek.

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet legújabb összeállítása szerint a gazdaság szerkezetében az elmúlt évben végbement pozitív változásokat beárnyékolja a külső és a belső egyensúly romlása, melynek helyreállítása több évet és szigorú gazdaságpolitikát igényel.

Az összeállítás szerint a a kis- és középvállalatok várakozásainak augusztusi romlása nem törte meg, de mérsékelte az üzleti bizalom erősödésének lendületét. Az idei utolsó és 2005 első negyedévére nemzetgazdasági szinten javuló kilátásokkal számol a kis- és középvállalatok 50 százaléka, a pesszimista várakozások aránya 24 százalék. A likviditási nehézségekkel küzdő cégek aránya megegyezik az augusztusival, 29 százalék. A szektor beruházási hajlandósága ugyanakkor 59 százalékra, éves csúcspontjára nőtt.

Optimisták a nagyvállalatok

A magyarországi nagyvállalatok a 2005 márciusáig szóló optimista gazdasági előrejelzéseiket a nemzetközi és a hazai konjunktúra fennmaradására alapozzák. Rövid távon a cégek kiugróan magas aránya, 60 százaléka javuló lehetőségekkel számol, a pesszimista várakozások aránya alig magasabb az augusztusinál, 16 százalék.

2005 márciusáig a belföldi kereslet stabilizálódásával számol a cégek több mint fele. A hazai kereslet élénkülését 40 százalékuk feltételezi. Az élénk külföldi kereslet szinten maradását a nagyvállalatok 55, bővülését 34 százalékuk valószínűsíti.

A családok fele úgy érzi, épphogy megél jövedelméből

Az Ecostat lakossági konjunktúraindexének értéke 2004 harmadik negyedévében 40,9 százalék volt, ami az előző negyedévhez képest 2,5 százalékpontos csökkentés, de 5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.

A háztartások pénzügyi helyzetének megítélése 8 százalékponttal romlott, az ország várható gazdasági helyzetének értékelésében 4 százalékpontos a csökkenés. A munkanélküliség megítélése is kedvezőtlenebb, a mutató értéke 3 százalékponttal esett az előző negyedévhez képest. Az inflációs várakozások megítélése a negyedév alatt nem változott.

A családok közel fele állítja, hogy éppen csak megél jövedelméből. Minimális mértékű megtakarításra 25 százaléknak nyílik lehetősége, jelentős megtakarítási potenciál mindössze 1 százalékra jellemző. A háztartások 17 százaléka tartalékait éli fel, míg további 7 százalék fokozatosan eladósodik.

A nagyobb kiadással járó vásárlások megvalósításához a háztartások 19 százaléka akar hitelt felvenni. A potenciális hitelfelvevők 41 százaléka ház- vagy lakásfelújítás céljából szeretne kölcsönhöz jutni.